Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország – köztük Magyarország – hatezer olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot. A denevérek száma 1993 és 2011 között 43 százalékkal nőtt “viszonylag stabil trendet követve 2003 óta” – ismertette a koppenhágai székhelyű szervezet.
Egy faj még veszélyben
Két denevérfaj, a bajuszos denevér (Myotis mystacinus) és a Brandt-denevér (Myotis brandtii) egyedeinek száma jelentősen szaporodott, nyolcnál pedig mérsékelt populációnövekedést tapasztaltak. Három faj egyedszáma stabil maradt, kettővel kapcsolatban azonban nem tiszta a kép. Egyetlen fajnál találtak visszaesést: a szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) egyedeinek száma csökkent.
Az európai denevérpopuláció nagyon megszenvedte a 20. század második felét: az intenzív mezőgazdasági termelés, pihenőhelyeik elpusztítása és az öreg házak gerendáinak mérgezőanyagokkal való kezelése miatt jelentősen csökkent a denevérek száma.
A most gyarapodó tendenciát mutató denevérfajok közül sok továbbra is ritkának és sérülékenynek számít, és újabb veszélyforrás számukra a klímaváltozás.
Fontos szerepük van
Hans Bruyninckx, az EEA vezérigazgatója úgy vélte: az utóbbi évek természetvédelmi intézkedéseivel sikerült elérni az európai denevérek számának növekedését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy sok denevérfaj továbbra is veszélyeztetett, így élőhelyeik megőrzése még mindig az elsődleges feladatok közé tartozik.
Akadnak, akik tartanak a denevérektől, de a szakemberek szerint az ultrahanggal tájékozódó, éjszaka röpködő emlősök alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémában.
A rovarral táplálkozó denevérek a szúnyogokat és a gabonát veszélyeztető kártékony rovarokat pusztítják, a gyümölcsevő denevérek pedig kulcsfontosságúak a trópusi őserdők és sivatagok növényinek beporzásában, ráadásul fontos szerepük van a magvak szétszórásában is, azokat ugyanis ürülékükkel hordják szét.
