Vietnam, Laosz és Thaiföld semmit sem tesz, Kína valami keveset igen, de túl keveset – fogalmazott Jason Bell, az IFAW természetvédelmi szervezet dél-afrikai igazgatója, aki szerint elsősorban az említett országok bizonyulnak túlságosan is passzívnak az elefántagyarral, az orrszarvútülökkel vagy épp az oroszláncsonttal folytatott illegális kereskedelem elleni harcban. Mint rámutatott, a szervezett bűnözés a hatalmas nyereség miatt szisztematikusan vadászik veszélyeztetett állatokra, végül is sok száz millió eurós üzletről van szó.
Az orvvadászok foga elsősorban az elefántagyarra és az orrszarvútülökre fáj, de nagy a kereslet az oroszláncsont iránt is. Ezek mind orvosságok és potencianövelő szerek összetevőiként keresettek az ázsiai piacon.
Tragikus a helyzet
December közepéről származó adatok és becslések szerint a vadorzók idén 30 ezer elefántot és 950 orrszarvút öltek meg, vagyis tartós és jelentős fenyegetést jelentenek az Afrikában élő 450 ezer elefántra és 25 ezer rinocéroszra. A tragikus helyzetre való tekintettel az Interpol és az ENSZ szervezett bűnözés elleni hivatala (UNODOC) közös csapatot képezett ki az orvvadászok visszaszorítására.
A terebélyesedő mészárlás hátterében a gyarapodó ázsiai középosztály fogyasztási éhsége húzódik meg. Egy, a Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatásával készült tanulmány szerint Vietnamban még mindig sokkal nagyobb az orrszarvútülök iránti kereslet, mint a kínálat – a porként feldolgozott tülökért kért horrorisztikus, 50 ezer eurós összeg ellenére is. Dél-afrikai szakértők szerint az orvvadászok legfeljebb háromezer eurót kapnak egy egész tülökért, ami azonban valóságos vagyon sok koldusszegény afrikai számára.
Akcióban Beckham és Vilmos herceg
“Csak akkor tudunk véget vetni ennek a drámának, ha felvesszük a harcot az illegális kereslet ellen” – jelentette ki a WWF egyik németországi vezetője. Az afrikai országokban tapasztalt kiterjedt korrupció miatt semmiféle felfegyverzés nem lehet hatásos a vadorzókkal szemben. Mivel a bűnözők ellehetetlenítésének kulcsa Ázsiában van, egyre több híresség vesz részt ottani kampányokban. Legutóbb Vilmos herceg, David Beckham és a kosárlabdázó Jao Ming szerepelt közös reklámfilmben, amely az orrszarvútülökről és az elefántagyarról való lemondást hirdette Délkelet-Ázsiában és Kínában.
Az orrszarvúk esetében elsősorban a Dél-afrikai Köztársaság az orvvadászok terepe. Az országban él ugyanis Afrika rinocéroszainak csaknem 80 százaléka, és míg 2007-ben csak 13 példánnyal végeztek, addig 2011-ben már 448-cal, tavaly pedig 668-cal. A vadorzók ellen nagy erőkkel veszik fel a harcot: a Krüger Parkban például négyszáz fegyveres parkőr látja el az állatok védelmét. Felszerelésük a legmodernebb, a helikopter mellett drónjuk is van. Munkájukat kétszáz katona is segíti. A bűnözőket azonban még ez sem rettenti el: évente több tucatnyi orvvadász sebesül meg, néhányan oda is vesznek a hatóságokkal való összecsapásokban. Ha bíróság elé kerülnek, 12 év szabadságvesztéssel – vagy még többel – sújthatják őket.
Egyre brutálisabbak a vadorzók
Az elefántagyar iránt szintén nagy a kereslet, amit sok ország, többek közt Tanzánia, Kenya, Mozambik, Szudán vagy éppen Kamerun is megszenved. A vadorzók egyre kegyetlenebbé válnak, Zimbabwéban például ciánnal mérgeztek meg itatókat. Egész elefántcsordák estek áldozatul, valamint más állatok is, amelyek lakmároztak az ormányosok teteméből.
A tarthatatlan helyzet javítása érdekében nemrég Gaborone-ban megrendezték az afrikai elefántokkal foglalkozó első csúcsértekezletet, amelyen végül Kína, Vietnam, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek nyilatkozatot írt alá az elefántagyarral folytatott feketekereskedelem ellen. Az állatvédők mindazonáltal továbbra is szkeptikusak. “Ez az ügy még mindig a fontossági sorrend végén kullog” – vélekedett Jason Bell.
