A Hszinhua hírügynökség Vu Vej-zsent, a kínai Holdra szállás programjának egyik fő tervezőmérnökét idézte, aki úgy fogalmazott: az ország képességét az eddigi űrprogramok sikere is mutatja. Arról a kínai kormány dönt, hogy a bolygóra induló misszió mikor kezdődhet meg. Kína el fogja kerülni a hirtelen lépéseket, a kapkodást, “nem akarunk ezen a téren egyetlen másik országgal sem versenyezni” – fogalmazott Vu.
A szakértő véleményét támasztotta alá a szerdán a Global Times központi napilapnak nyilatkozó Pang Csi-hao, a Kínai Űrtechnológiai Tudományos Társaság kutatója. Pang azt emelte ki, hogy a rakéta teherbíró-képességét, megfigyelőrendszerét és szabályzó kapacitásait illetően Kína akár rögtön indulhatna a Marsra, azonban az űr távolabbi részeinek feltérképezését is lehetővé tevő megfigyelőállomások felállítására még szükség van.
A Mars felfedezésére egyelőre nincs hivatalos program, Kína múlt heti sikeres Holdra szállásával kapcsolatban mindössze annyit hangoztatnak: a kínai űrutazás egészen biztosan nem áll meg a Holdon, a világűr távolabbi részeinek felfedezése a cél. A további sikerek biztosításához ugyanakkor a kormánynak növelnie kellene az űrprogramokra fordított pénzt – vélik a szakemberek. Míg az Egyesült Államok bruttó hazai termékének 2-2,5 százalékát fordította korábban a Hold felfedezésére, Kínában mindössze töredéknyi, a GDP ezreléke ez az arány.
Kína – Oroszországgal társulva – két évvel ezelőtt már megpróbálkozott egy űrszonda Marsra küldésével a bolygó légkörének, felszínének és mágneses terének vizsgálatára. A Jinghuo-1 nevet viselő, 115 kilogrammos keringőegységet és a kínai szondát az orosz Fobosz-Grunt orosz űrszonda szállította volna, az azonban nem tudta elhagyni a föld körüli pályát, vagyis a küldetés nem sikerült. A Jinghuo-1 és a Fobosz-Grunt az űrben megsemmisült, maradványai 2012 elején a Csendes-óceánba hullottak.
