A lendítőkerék nagyon régi találmány. Az új kőkori rokka, melyet kézi fonáshoz használtak, már lendkerékkel volt felszerelve, a II. világháborúban egyes harci repülőgépek motorjainak beindítására is ezt használták. Több gyerekjáték, például a matchbox autók hajtása is lendkerékkel történik: hátrahúzzuk, jön a „zörgés”, majd némi előrehaladás, aztán megáll a kisautó.
Azok a gépek, melyeknél a tengelyre ható nyomaték-ingadozás jelentős (gőzgépek, dugattyús motorok vagy szivattyúk) lendkereket használnak, hiszen a gépek járása egyenletesebb lesz, a kerék segít megőrzi a fordulatszámot két munkaütem között.
Azokon a helyeken, ahol a villamos hálózat nem bírná el a hirtelen terhelésugrást, szintén megoldás lehet a lendkerék. Ilyenkor egy motor sebes forgásba hoz egy henger alakú rotort, fokozatosan gyorsítja fel a kereket és töltheti fel a munka elvégzéséhez szükséges energiával. Újabban intenzív kutatás tárgya a hőerőművekben való alkalmazásuk, illetve a közlekedési eszközök lendkerekes energiatárolása. Az elektromos és hibridautók hatótávját is jelentősen növelhetné egy megfelelően átgondolt, jól integrált rendszer.
A műholdaknál és űrállomásokon is használnak lendkereket. Igaz, ez a lendkerekes rendszer csupán néhány órás működésre képes, az energiaellátást általában napelemek biztosítják, a kisegítő energiaforrásra csak addig lehet szükség, amíg a Föld árnyékában repül. A lendkerekes “akkumulátorokat” más jó tulajdonságaik is előnyössé teszik hagyományos társaival szemben. Élettartamuk húsz év körüli, a kémiai akkumulátoroké 5-6 esztendő, ráadásul a ledkerék nem csak egy szűk hőmérsékleti tartományban működik megfelelően.
Nagy szilárdságú anyagok teszik működőképessé a mai rendszereket, amelyek így hatalmas fordulatszámú mechanikai igénybevételt bírnak ki. A több órán át tartó gyors forgást a kis súrlódással működő mágneses csapágyazás segítségével oldják meg. A kémiai akkumulátorokhoz hasonló vagy jobb tömeg-energia arány eléréséhez ugyanis a rotornak nagyon gyorsan kell forognia. Minél gyorsabb forgást tudunk elérni, annál több energiát tudunk eltárolni, összességében ebből adódik a rendszer hatékonysága, hatásfoka. Hozzájárul a lendkerék újjászületéséhez az átalakításokhoz szükséges erősáramú elektronika fejlődése is.
| Egy Kickstarter project keretében Bill Gray, a San Francsisco-i vállalkozó eddig több mint 56.000$ forráshoz jutott. Ezt a pénzt az oldal olvasói dobták össze neki, hogy sikeresen beindítsa vállalkozását! Gratulálunk és sok sikert kívánunk neki! |
Vajon mikor jelenik meg újra a háztartásokban a lendkerék? A napelemekkel, szélgenerátorral megtermelt elektromos energiát tárolva kiválthatná az elektromos rendszertől független házi energetika leggyengébb mai pontját, a drága és meghibásodásra hajlamos kémiai akkumulátort. Ez a több ezer éves energiatárolási módszer a mai technikával párosítva számos olyan lehetőséget kínál, amellyel óriási ugrást tennénk az energiatárolás és a környezetvédelem területén.
