A villamos energiát fel kell használni, és a megújuló energiaforrások, a szél és a nap nem mindig akkor adnak energiát, amikor szükség van rá, a termelés csökkentése pedig nagyon költséges lenne. Kis mennyiségben kondenzátorok raktározzák, és akkumulátorban is csak kevés tárolható, ezek feltöltése is időigényes. Az éppen felesleges villamos energia tárolása még újabb találmányokra vár. A Raisz-féle eljárás is ebbe a sorba illik – magyarázta Vedres.
Az aranyérmes kémiai találmány működésének alapja, hogy szén-dioxid és hidrogén egymásra hatásával metanol keletkezik. A fölösleges villanyáramból elektrolízis révén hidrogént állítanak elő. A levegőből összegyűjtik a szén-dioxidot, amelyet például a hőerőművek bocsátanak ki nagy mennyiségben, majd a villanyáramból fejlesztett hidrogénnel hozzák reakcióba, így keletkezik metilalkohol, azaz metanol.
Ez az anyag villanyáram termelésére fogható, ennek pedig két ismert módja van, az egyik esetében gázmotor meghajtására mechanikai energiát nyernek, majd ebből dinamóval villanyáramot. A másik módszer Oláh György Nobel-díjas kémikus találmányához, a metanolcellához kapcsolódik, ebbe vezetik a metilalkoholt, amely így közvetlenül termeli az elektromos áramot. Ennek a folyamatnak során szén-dioxid keletkezik és víz. A szén-dioxidot felfogják és visszaviszik a folyamatba – ez a Raisz Iván-féle megoldás lényege.
A klasszikus, azaz mechanikai találmányok aranyérmét Nádas Béla belgyógyász kapta. Ő olyan megoldást fejlesztett ki, melyben egy tengely hajt meg másik kettőt, de nem fogaskerékkel, lánccal vagy ékszíjjal, ráadásul az újfajta mechanizmus felezi a fordulatszámot, és mivel kisebb súrlódással működik, energiát is megtakarít. Mezőgazdasági gépeknél kiválóan alkalmazható gépelem lehet – vélte Vedres.
A bélrendszerrel foglalkozó belgyógyász főorvos, akinek hobbija a feltalálás, rendkívüli térlátással rendelkezik. Aranyérmes találmánya már a negyedik szerkezet, amelyet csak olyan ember tud kitalálni, aki a síkból teret tud elképzelni, méghozzá bonyolult alakzatokat. Az új megoldás szerint négy golyó négy pályán való szaladgáltatásával jön létre a meghajtás.
Ezüstérmet kapott egy másik kémiai találmány, amely az ivóvíz tisztaságát ellenőrzi egyszerű módszerrel. Alapja, hogy a talajban, tehát a talajvízben is található baktériumok számának változásával arányosan módosul a talaj elektromos vezetőképessége, ennek mérése pedig gyors és egyszerű, így nem kell mikroszkóp alatt számlálni a parányi élőlényeket – fűzte hozzá Vedres András.
