Tudomány
földrengés (földrengés)

Nőnek a magyar hegyek

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 10. 05. 11:00

Pakisztánban múlt héten percek alatt "nőtt ki" egy sziget a tengerből. Mozgatóereje ugyanaz volt, ami a Dunántúli-középhegységet is folyamatosan "emeli". Csoda azért nem vár, a kis országnak kicsit nőnek a hegyei is.

Korábban a témában:

A pakisztáni partok mentén egy 7,8-es földrengés nyomán egy új, 18 méter magas, 30 méter széles és 76 méter hosszú sziget emelkedett ki a tengerből múlt hétfőn. Ugyanez kicsiben Magyarországon is mindennapos, hátterében az egész bolygón aktív lemeztektonikai mozgások állnak. Elmagyarázzuk.

Képzeljünk el egy lassú folyású, ám megannyi kiszámíthatatlan áramlattal teli folyót, amelynek felszínét a legkülönbözőbb méretű jégtáblák borítják. Annyira “szorosan”, hogy a vizet csak sejteni lehet a jégtakaró alatt. Hasonlóan “úsznak” az asztenoszférán, földünk olvadt, képlékeny belső rétegén a felette lévő litoszférát alkotó lemezek.

A belső áramlásoktól hajtva folyamatos mozgásban vannak, ütköznek, elcsúsznak egymáson, meg-megroppannak. Korántsem egy “olajozott” folyamatról van szó, eközben a kőzetlemezekben hatalmas feszültség gyűlik fel. Amikor a lemezek egymásra csúsznak, “kisiklanak”, eltörnek, az energia felszabadul. Ez a nagy reccs, azaz a földrengés – magyarázza a Hír 24-nek Török Kálmán Geológus, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa.

Kiemelkedik, megsüllyed

A földrengés történetünk szempontjából fontos következménye, hogy egy-egy blokk, vagyis a lemezek törésvonalakkal számtalan darabra szabdalt tömbjei megmozdulhatnak. Megemelkedhetnek, lesüllyedhetnek, egymásra csúszhatnak, torlódhatnak, netán “megbillenhetnek” egyik szélük felemelkedik, míg átellenes oldaluk megsüllyed. Ez történt Pakisztán partjainál is, ahol a körülbelül 15 méter mélyen húzódó tengerfenék egy része nagyon gyorsan megemelkedett, legmagasabb pontja pedig kiemelkedett a vízből.

A tömbök felülete a törésvonalak sűrűségétől, míg vertikális mozgásuk a földrengés erejétől, és központjától való távolságától függ. A 2006 karácsonyán pusztító szökőárt indító délkelet-ázsiai földrengés például 20-30 méterrel emelt meg egy tenger alatti kőzetblokkot.


A bakony (forrás: MTI)

Évente milliméterek

Ugyanez játszódik le a mélyben Magyarország alatt is. Számtalan, itt és most nem részletezett geológiai tényező miatt azonban nálunk szerencsére nem kell olyan erejű földrengésre számítani, ami jelentős mértékben átrendezhetné földrajzunkat. Ennek ellenére hazánk felszíne is folyamatos mozgásban van, de nagyságrendekkel kisebb léptékben. Nagy általánosságban például az Alföld zöme kisebb-nagyobb mértékben süllyed, a Dunántúli-középhegység pedig emelkedik.

Éves átlagban néhány milliméteres, maximum centis felszínváltozásról beszélünk, amelyet kimutatni is csak modern, műholdas mérésekkel lehet.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.