A Nap eddig ismert legöregebb “ikertestvérét” észlelték csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy teleszkópjának (VLT) segítségével. Remények szerint a felfedezés révén a szakemberek bepillantást nyerhetnek a Naprendszer jövőjébe.
A brazil vezetéssel dolgozó nemzetközi tudóscsoport szerint a HIP 102152 katalógusjelű csillag “kiköpött mása” a Napnak, csak éppen idősebb. Korát 8,2 milliárd évre teszik, vagyis jóval korábban született a Napnál – derült ki az ESO szerdai tájékoztatásából. Mindez lehetővé teszi, hogy fejlődésének egy jóval későbbi stádiumában vizsgáljanak egy – a “mindössze” 4,6 milliárd éves – Naphoz hasonló csillagot.
Föld-típusú bolygói is lehettek
Asztronómusok olyan csillagokat tekintenek a Nap ikreinek, amelyek tömegüket, hőmérsékletüket, a felszínükön tapasztalt gravitációjukat, kémiai összetételüket és további jellegzetességeket tekintve is hasonlóak a Naphoz. A HIP 102152 nemcsak, hogy tömegét tekintve ilyen, de esetében többek közt az olyan kémiai elemek szintje is egyenértékű a Napéval, mint a hidrogén, a szén, a vas, az alumínium, a vanádium és a lítium.
Utóbbival kapcsolatban azt észlelték, hogy a Naphoz hasonlóan kevés van belőle. Mindebből arra következtetnek, hogy a lítiumból egyre kevesebb marad, ahogy fejlődik a csillag és ahogy kialakulnak a bolygók. A tudósok szerint a Nap fiatalabb ikertestvérei – például a 4,1 milliárd éves 18 Scorpii – több lítiumot tartalmaznak.
“A csillagászok már évtizedek óta keresik a Nap ikertestvéreit, hogy jobban megértsék a mi életet adó csillagunkat” – emlékeztetett Jorge Melendez, a kutatócsoport vezetője, az Universidade de Sao Paulo (USP) munkatársa. A Nappal való összehasonlításból a szakemberek arra is rájöttek, hogy a 250 fényévnyire, a Bak csillagképben lévő csillaghoz Föld-típusú – vagyis szilárd felszínű – bolygók tartozhattak.
