A 2013. februári első eset óta az új vírus legalább 133 embert fertőzött meg, közülük 43-an haltak meg. Egyes víruskutatók szerint a nagy biztonságú laboratóriumokban végzett genetikai kísérlet kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy megértsék, a természetben hogyan válik egyre veszélyesebbé a kórokozó. A nagy vitát kiváltó kísérletek tervét huszonkét vezető virológus nevében Ron Fouchier, a rotterdami Erasmus Orvosi Központ kutatója a Nature és a Science című szaklapok csütörtöki számaiban jelentette be.
Állításuk szerint exponenciálisan nőne a világjárvány kockázata, ha a H7N9 a mutációk során emberről emberre is könnyen átterjedne. Ám ennek a változásnak a valószínűségét, valamint azt, hogy hány mutációra van hozzá szükség, csak úgy lehet kideríteni, ha laboratóriumi körülmények között elvégzik őket, majd az így kapott vírusok erejét állatokon tesztelik. Fouchier és kollégája azt írta, a természetben létező madárinfluenza-vírusok világjárványt okozhatnak, ezért a kockázatenyhítési tervekhez létfontosságú, hogy tanulmányozzák, milyen mutációk robbanthatják ki a fertőzést.
