Pusztulás fenyeget tucatnyi kunhalmot és földvárat Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az enyészetnek kitett objektumok természeti, táji és kultúrtörténeti értéket képviselnek, a Bükki Nemzeti Park több mint száz millió Ft-os beruházásba kezd e pótolhatatlan értékek megmentéséért – számol be a Greenfo. A projekt keretében több helyen geodéziai felmérést és állagmegőrző rekonstrukciót, régészeti dokumentációt illetve több helyen a terület vagyonkezelésbe vételét tervezik. A nemzeti park a terület megvásárlását is fontolóra veszi a hatékony védelem érdekében.
A mese
A szóban forgó objektumok közül talán Csörsz árka a legismertebb. A monda szerint “réges-régen”, még a magyarok bejövetele előtt Frigyes király erős sereggel támadt a Pannónia földjén élő longobardokra. Királyuk, Rád ekkor fegyverbe hívta népét és a szövetséges avarokat Csörsz király vezetésével. Együttes erővel úgy elverték a támadót, hogy még hírmondó sem maradt belőlük.
A győzelmi lakomán azonban Csörsz nem mulatott, csak ült szótlan, szinte megbabonázta Rád király csodaszép lányának, Délibábnak a szépsége. Egyszer aztán Rádhoz fordult: országodat, népedet megmentettem a pusztulástól, add hát nekem a lányodat feleségül. A jó longobard király bel is egyezett, de csak egy feltétellel. Legyen a tiéd, de csak úgy adom, ha vízen viszed haza.
Forrás: MTI
Csörsz értett a szóból és azon nyomban hozzá is fogott medret ásni a csatornának. Javában dolgoztak még, amikor nagy vihar kerekedett, egy villámcsapástól pedig Csörsz király holtan fordult le a lováról. A munkát az avarok abba is hagyták, ám amivel elkészültek, még ma is látszik a Tisza környékén.
És a valóság
A valóságban Csörsz árka egy eredetileg 1260 kilométeres ókori védmű volt, mélységét fénykorában 2-5, szélességét 5-8 méteresre teszik. A Dunakanyartól indulva, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Építése a Kr.u. III-IV. századra datálható. Kötötték már a szarmatákhoz, de nem zárható ki az sem, hogy avar vagy római kezek alkották. Valószínűleg több-funkciós, több nép által használt, szakaszosan kiépített földműről van szó.
Jelenleg az Északi-középhegység és az Alföld határán hosszú szakaszon követhető, hármas övezetet mutató árokrendszer legépebb szakasza Erdőtelek és Dormánd között található. Ezen a körülbelül öt kilométeres szakaszon töltődött fel a legkevésbé, és mindenütt követhető az árkot a déli – Alföld felőli – oldalon kísérő földsánc.
