Magyarul óriás kontyvirágnak, vagy titánbuzogánynak hívjuk a Amorphophallus titanumot, de tudományos neve is beszédes: a görög amorphos (formátlan), phallos (pénisz) és titan (óriás) szavakból származik. Valóban egy óriással van dolgunk. A virág magassága elérheti a három métert, a föld alatti gumó súlya pedig az 50-75 kilogrammot.
Ami viszont még érdekesebb, a virághoz “méltatlan” szaga. Rothadó hal és hagyma keveréke, a forró napon oszló dög – valahogy így jellemzik, akik közelebbi kapcsolatba kerültek vele. Ezért nevezik angolul hullavirágnak. A természetben azonban semmi nem véletlen, a számunkra orrfacsaró bűznek is megvan a maga oka.
A Szumátrán honos növény ugyanúgy használja a bűzt, mint mások az illatot. A rothadó húst imitáló szag messziről vonzza a legkülönfélébb rovarokat, amelyek enni szeretnének a dögből, vagy leraknák petéiket. Eközben elvégzik a virág beporzását, a lerakott peték pedig egyszerűen éhen halnak.
A két-három napos virágzás után a gumóból kihajt egy levél, amely egy kisebb fa magasságát éri el. Később ez elfásul és a teteje három részre oszlik, amelyekből aztán több kisebb levél nő ki. Az új lomb akár hat méter magas és öt méter széles lehet. Az elfásult levél elhal, és a következő évben új levél nő a helyébe.
