A Pacific Northwest National Laboratory számítása alapján az ország rendelkezik annyi vízterülettel, amennyi elegendő lenne évi 25 milliárd gallon moszatalapú üzemanyag előállításához (egy amerikai gallon 3.78 liter). A kutatóintézet úgy véli, hogy különösen a délkeleti és a mexikói-öbölbeli partvidékek alkalmasak hínártermesztésre. “A térség előnyös egyvelegét nyújtja az átlagnál melegebb hőmérsékletnek, az alacsony párolgásnak, a kiterjedt vízfelületnek és a bőségesen rendelkezésre álló üzemanyag-feldolgozó létesítményeknek” – húzta alá a LiveScience tudományos hírportál tájékoztatása szerint Mark Wigmosta hidrológus.
Kutatások már korábban bizonyították, hogy a szárazföldi növényekkel szemben a tengeri moszatok üzemanyagforrásként számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák (szárazanyag-tartalmuk mintegy 60 százalékban szénhidrátokból áll). Amerikai kutatók tavaly bejelentették, hogy sikerült kideríteniük, miszerint az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja képes a tengeri hínár szénhidrátjának akár 80 százalékát is etanollá alakítani. Úgy becsülték, hogy a módszerrel egyhektárnyi területről 19 000 liter üzemanyagot is elő lehetne állítani évente.
Az Environmental Science and Technology című szaklapban közzétett elemzésében a Pacific Northwest National Laboratory kivitelezhetőnek nevezte, hogy olyan mennyiségben gyártsanak üzemanyagot tengeri moszatokból, amely már kellőképpen éreztetné hatását a fogyasztás összetételében.
Az intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy a fejlesztési terület egyre fontosabbá válik, amit alátámaszt, hogy az Exxon-Mobil cég négy évvel ezelőtt 600 millió dolláros kutatási programot indított az algák hasznosítására, az idei tehetségkutató verseny győztese pedig az a tizenéves lett az Egyesült Államokban, aki olyan tengeri moszat termesztésén dolgozik, amelyből a szokásosnál is több üzemanyagot tudnának “gyártani”.
