A kutatócsoport ráadásul nem is az igazi munkát végző agysejteket, hanem az ezek között elterülő, kvázi a szürkeállományt egybetartó ragasztóként funkcionáló, nem ingerlékeny glia őssejteket injektáltak az újszülött egerekbe. Ezekből astrocyták fejlődtek ki, s bár minden agyas állat rendelkezik ilyenekkel, az emberi astrocyták a legösszetettebbek.
A különbség mérhető volt. Fél évvel később az emberi sejtekkel felturbózott egerek a kontrollcsoport tagjainál sokkal jobban teljesítettek az útvesztők és egyéb feladatok megoldásában.
Csak minket emlékeztet ez a kísérlet kísértetiesen a Virágot Algernonnak című könyv szuperintelligens fehér egerére?
