Aeroscopóia néven nyílik az igazán különleges tárlat. A világ jelenleg legnagyobb utasszállító repülőgépe, az Airbus A380-as összeszerelő üzemétől néhány lépésre épül a park, ahol a látogatók a forgalomból közel egy évtizede kivont szuperszonikus francia-brit repülőgép Concorde deltaszárnyáról egy hídon sétálhatnak át az Airbus első A300-asának szárnyára. Ez a néhány lépés szimbolizálja az Airbus repülőgépgyár harminc évig tartó töretlen kereskedelmi sikerét, amely az első gép 1972-es forgalomba állásától a Concorde végleges leállításáig tartott.
A 16 millió euróból 9 ezer négyzetméteren felépülő, a remények szerint évente 150 ezer látogatót vonzó repülőgéppark és dokumentációs központ létrehozásához jelentős részben hozzájárul Toulouse önkormányzata. Franciaország második legnagyobb egyetemi városa (110 ezer diák tanul 17 felsőoktatási intézményben) ugyanis részben kormányzati döntésnek köszönhetően lett a repülőgép-ipar és az űrkutatás európai fellegvára.
Innen szálltak fel az első postajáratok
Toulouse az első világháború vége óta a decentralizált francia iparpolitika egyik legfőbb haszonélvezője. A jellegzetes téglaépületei miatt rózsaszínűnek nevezett városban hozta létre Pierre-Georges Latécoére az első repülőgép-összeszerelő üzemet, amelytől elsőként a francia kormány rendelt hadi gépeket. A XX. század húszas éveiben innen szálltak fel az első postajáratok Casablanca és Dakar irányába, és innen repülte át az Atlanti-óceánt Jean Mermoz. A korszak leghíresebb pilótái közé tartozott A kis herceg írója, Antoine de Saint-Exupéry is, akinek egykori lakosztálya eredeti formájában megtekinthető a város főterén, a Capitol téren található ötcsillagos szálloda, a Le Grand Balcon második emeletén.
A francia állam egy évszázada támogatja a vonzáskörzeteivel együtt jelenleg 700 ezer lakosú Toulouse nyugati részébe összpontosuló repülőgépgyártást és űrkutatást, amely közel 30 ezer embert foglalkoztat. Az Airbus-gyáron kívül itt található a Matra, a Thomson-CSF, az Alcatel és a Dassault központja is, valamint a francia nemzeti űrkutatási intézet, a CNES.
A francia NASA-ként is emlegetett intézet küldetése a hidegháború éveiben az volt, hogy Franciaországot az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval egy szintre, azaz az űrbe jutáshoz szükséges technológiával és eszközökkel rendelkező országok közé emelje. A több mint 2 milliárd eurós éves költségvetésből gazdálkodó CNES mára nem csak a francia űrtechnológia letéteményese, hanem az európai űrkutatási együttműködés motorja, az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) legfontosabb partnere lett.
Az ESA finanszírozásával valósult meg az európai hordozórakéta, az Ariane programja, és a CNES kezdeményezésére jött létre a Francia Guyana-i Kourouban az az új központ, amely ma már európai űrbázisként működik. Kourouból indultak útjukra a távközlés, a meteorológia, az óceánkutatás, valamint az optikai és környezetvédelmi megfigyelést segítő műholdak, amelyek működését Toulouse-ból ellenőrzik az európai kutatók.
A CNES a Galileo-program mellett részt vesz a legjelentősebb Föld-figyelő programokban is, így a szilárd földfelszín, a tengerek, a légkör, a klíma és a földmágnesesség rendszeres vizsgálatában.
Tudományos park
Toulouse elsőségét hivatott erősíteni az 1997-ben megnyílt Cité de l’Espace, azaz Űrváros is, amelynek legfőbb célja a nagyközönség és a helyi fiatalok körében népszerűsíteni a nemzetközi űrkutatás eredményeit.
Az évente 270 ezer diákot és turistát vonzó tudományos park teljes bejárásához legalább egy teljes napra van szükség. A négyszintes központi épületben űrkutatási kérdésekkel kapcsolatos interaktív kiállítások és fizikai kísérletekkel tarkított foglalkozások várják az érdeklődőket.
Eredeti nagyságban látható és irányítható is a Curiosity (Kíváncsiság) amerikai Mars-járó, amely augusztusban landolt a vörös bolygón, és kipróbálható a Holdon tapasztalható súlytalanság is. A 140 férőhelyes planetáriumban és a 3D-s moziban az űrhajósok világát ismerhetik meg az érdeklődők, a kültéri kiállításokon pedig beléphetünk a Naprendszer modelljébe, az egykori szovjet űrállomás, a Mir élethű másába vagy akár a Szojuz kapszulába is.
Az Airbus ősszel avatta fel legújabb gépének összeszerelő üzemét Toulouse-ban. Az A350-ösök azzal a reménnyel állnak 2014-ben forgalomba, hogy visszaszerzik a francia elsőséget a tengerentúli járatokon az amerikai Boeingtől. Az üzemanyag-takarékos gép gyártása 35 ezer új munkahelyet teremthet a következő 20-30 évben Európában.
