A Földön az emberi tevékenységek révén keletkezett szén-dioxid majdnem egynegyedét nyeli el az óceán, ennek 40 százalékát pedig az Antarktiszt övező Déli-óceán. A tengerben ezerméteres mélységben a szén-dioxid akár több százezer évig is tárolódhat, de azt a jelenséget, amely révén ilyen mélybe lejut, miután feloldódott a felszínen, a tudósok eddig nem ismerték.
Robotokkal végzett mélytengeri kísérletek eredményeképpen a kutatók felfedezték, hogy a szélen kívül az örvények és az áramlatok is szerepet játszottak ebben az óriási, átlagosan 100 kilométeres átmérőjű “jakuzziban”. “Ha összeadjuk az örvények, a szél és a Déli-óceánban meghatározó áramlatok hatását, 1000 méter széles ‘légaknák’ keletkeznek, amelyek a felszínről a mélybe vezetik a szén-dioxidot” – magyarázta Jean-Baptiste Sallée, a tanulmány szerzője.
Sallée és csapata az 1990 óta hajókon összegyűjtött hőmérsékleti, sótartalom- és víznyomási adatokat is figyelembe vette. “A Déli-óceánban öt ‘légaknát’ találtunk” – tette hozzá.
Az örvények azonban néha ellensúlyozzák a szél hatását, így nagyon viharos tenger esetén szén-dioxid-kibocsátás történik. A kutató elismerte, hogy nem ismert, milyen hatása van az örvényekre az általános felmelegedésnek, intenzívebbé teszi-e vagy éppen ellenkezőleg, megszünteti azokat.
A klímaváltozás elméletileg megváltoztathatja a Déli-óceán vízfelszínén az áramlást és az örvényeket, erősítheti a szeleket, és erős hőmérsékletingadozást idézhet elő.
