Mekkora szerepet játszik egyes betegségek kialakulásában a genetika, és mekkora a környezeti hatások, valamint az életmód jelentősége? Erre a kérdésre keresték a választ a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának kutatói. A szakorvosjelöltek abból a tényből indultak ki, hogy az egypetéjű ikrek genetikai állománya száz százalékosan megegyezik, azaz „ha az egypetéjű ikrek között bármilyen különbség található, akár az érelmeszesedés vagy éppen a testösszetétel kérdésében, akkor az csak a környezeti tényezők miatt lehet” – magyarázta dr. Tárnoki Ádám, aki ikertestvérével, Dáviddal 2006 óta foglalkozik ikervizsgálatokkal.
Az általuk végzett kutatásban összesen csaknem négyszáz ikerpár vett részt, 160 Magyarországról, 50 az Egyesült Államokból és 180 Olaszországból – írja a Semmelweis Médiasarok. A klasszikus ikervizsgálati modellt alkalmazták, amelynek segítségével megmondható, hogy az adott eltérésben hány százalék szerepe van a genetikának, a közös környezetnek (például a légszennyezettségnek) és az egyéni környezetnek (például a dohányzásnak).
Egy-egy ikerpáron körülbelül 20-30 különféle vizsgálatot végeztek a kutatók, egy személyről legalább kétezer adatot kaptak. Többek között mérték a légzésfunkciót, az artériás életkort, a nyaki ütőér falvastagságát, végeztek érrugalmassági, szemészeti vizsgálatot, s a résztvevők pszichológiai tesztet is kitöltöttek, valamint az étrendjüket is felmérték.
| Jelentkezőket várnak |
| Magyarországon az 1980-as évektől dr. Métneki Júlia és dr. Czeizel Endre foglalkozott ikerkutatásokkal. Bár nemzetközi szinten jelentős eredményeket értek el, a kilencvenes évek elején abbamaradtak a vizsgálatok. Dr. Tárnoki Ádám és Dávid 2006-ban kereste meg Métneki Júliát, s így újjáéledt a hazai ikerkutatás. A statisztikai analízist Magyarország egyetlen ikerstatisztikusa, dr. Littvay Levente végezte. A magyarországi ikerkutatások egyedülállóak a régióban, ugyanis ilyen jellegű vizsgálatok a környező országokban nem zajlanak. Újabb hazai ikervizsgálatok a jövőben is várhatóak, amelyre jelentkezhetnek az egy- és kétpetéjű ikerpárok. |
A kutatás során megállapították, hogy a nyaki ütőér-felrakódások – amelyek áramlási zavart okoznak, és a stroke-ra való hajlamot is növelik – kialakulása hetven százalékban örökletes, tehát ebből a szempontból nagy szerepe van a genetikának. Az érrugalmassági és a centrális vérnyomással kapcsolatos tulajdonságok 40-50 százalékban örökletesek, tehát az egyéni környezeti tényezőknek is meghatározó szerepük van. Mindez azért fontos, mert az erek rugalmassága, illetve rugalmatlansága, valamint a centrális vérnyomás szerepet játszik a ritmuszavarok, vagy akár az infarktus kialakulásában is.
A magas koleszterinszinttel kapcsolatban viszont azt mutatták ki a kutatók, hogy abban a genetikának nincs szerepe. 100 százalékban az egyénen múlik kialakulása, vagyis például attól függ, hogy zsírosakat eszünk-e és mozgunk-e eleget. E területen tehát a megelőzésnek lehet fontos szerepe. A testösszetétel – így a testzsírszázalék is – viszont 70-80 százalékban örökletes.
