Az őssejt manapság kezd olyan divatos fogalommá válni, mint például az Aloe vera. Egyre többet halljuk, hogy mennyi mindenre jó, a témával kapcsolatban azonban még mindig rengeteg a félreértés és a homály.
Olyan sejtek birtokában vagyunk, amelyek szinte mindent „tudnak”, mindenre „kiképezhetők” és felhasználhatók. Fantasztikus, új lehetőségeket nyitnak a modern orvoslásban – vallják az egészségügyi szakemberek. A genetikusok szerint az őssejt az orvoslás legfantasztikusabb távlati lehetősége. Idővel gyógyítható lesz vele a meddőség, a szívinfarktus és a korai diabétesz, valamint pótolhatóvá válnak az öregkori, megkopott szervek. Ráadásul ma már a csontvelőn kívül, a köldökzsinórból is könnyen levehető őssejt, csupán pár percig tart a művelet, és teljesen fájdalommentes.
Londonban és Pozsonyban már létezik közösségi őssejtbank, hazánkban egyelőre egyénileg eldönthető – elsősorban anyagi kérdés -, hogy az újszülött köldökzsinórjából (a vérből és a szövetből) fagyasztanak-e le őssejtet.
Egyedülálló, mint az élet
„A mai orvostudomány egyik legígéretesebb lehetősége az őssejtterápia. Őssejteket legkönnyebben – a csontvelő mellett – a köldökzsinórból nyerhetünk. Az utóbbi módszer nagy előnye, hogy ezekben a mintákban nagyobb az őssejt-koncentráció, a genetikus egyezősség pedig százszázalékos” – emelte ki dr. Tóth Péter egyetemi docens az első őssejt-kerekasztalbeszélgetésen Budapesten.
A szülész-nőgyógyász elmondta: az orvostudomány fejlődésével az őssejttel kapcsolatos életmentő beavatkozások ma már igen gyakoriak. „Elsősorban a szívizomelhalás vagy az artériás érbetegségek eredményes kezelésében használják az őssejtterápiát, de emellett egyre több kórkép esetében válik ismertté, hogy ez a kezelés eredményesebb, mint a hagyományos terápiák” – tette hozzá. Így például pozitívan befolyásolhatók köldökzsinórvér transzplantációval a rákos megbetegedések, a gyermekbénulás vagy a súlyos veleszületett immunzavarok.
Bár a tárolt minták mennyiségéről összegzett magyarországi adatok még nem publikáltak, az őssejtbankok saját állományukról adott információi alapján a hazai bankok összesen mintegy 35-40 ezer magyar újszülöttől származó köldökzsinórvér-mintát őriznek. Jelenleg havi átlagban a szülések körülbelül 8-9 százalékánál kérik a szülők a levételt. A hazai transzplantációs tapasztalatok tekintetében Európa nyugati feléhez tartozunk: 2010-ben két orvosi csapat öt esetben hajtott végre őssejt-transzplantációt.
Megnyugtató érzés
Gubás Gabi színésznő számára kislánya születésekor egy percig nem volt kérdés, hogy élni kíván a lehetőséggel. „Természetgyógyász férjem és a családom is azt javasolta, hogy vetessük le az őssejtet. Nagy volt az egyetértés köztünk, hiszen mindenképpen megnyugtató érzés, hogy a szülő tudja, akár 20-30-40 év múlva is rendelkezésére áll majd olyan minta, amivel akár megmentheti a szerette életét” – magyarázta a kétgyermekes édesanya, aki szerint körültekintően kell megválasztani, hol kívánjuk tárolni az őssejtet, hiszen „elég egyetlen hiba, hogy az egész dolog értelmét veszítse”.
A magyar betegek – miután a törvényi szabályozás hazánkban nem teszi lehetővé közösségi őssejtbank működését – a privát bankban tárolt minták mellett a nemzetközi regiszterekhez fordulhatnak. Mivel a genetikai alkalmasság nagyon szigorú keresési feltétel, a világban számtalan úgynevezett „életmentő testvér” él, olyan gyermek, aki azért született, hogy „meggyógyítsa” testvérét. Mint például, ahogyan az a szlovák kislány, Lucia esetében történt:
Százezreket érő sejtek
Az öngondoskodás és emocionális okok mellett azonban fontos szempont – sok esetben kizáró ok – a levétel mellett döntő családok számára a beavatkozás anyagi vonzata. A rutineljárásnak számító 3-5 perces művelet, illetve a tárolás több százezrébe kerülhet a gyermekükről jó előre gondoskodni kívánó szülőknek.
Szerződéskötéskor több csomag közül választhatnak aszerint, hogy hány évig szeretnék az őssejtet tárolni. Maga a levétel 150-240 ezer forintba kerül, a maximális tárolási idő pedig 20 év, melynek összege – attól függően, hogy csak a vért vagy a szövetet is szeretnék megőrizni – 150 és 200 ezer forint között mozog.
Természetesen lehetőség van az őssejt 5-10-15 éves tárolására is, valamint részletfizetés is megoldható. Ebben az esetben havi 14 és 22 ezer között kell törleszteniük a szülőknek.
Számvetés a köldökzsinórvérrel |
Az első köldökzsinórvért alkalmazó transzplantációt 1988-ban Párizsban hajtották végre. Azóta a világon mintegy 25 ezer hasonló beavatkozás történt. Közben hálózatokba szerveződtek a sejtbankok, felálltak nemzetközi regiszterek, és működnek a levételt és felhasználást elemző, értékelő központok. 2010-ben Észak-Amerikában és Ázsiában kérték és adták is ki a legtöbb köldökzsinórvér-mintát transzplantációra, többet, mint Európában. A legtöbb beavatkozást Az Egyesült Államokban és Japánban végezték. Európában Spanyolország, Franciaország és Olaszország jár élen, de kisebb szereplőként a közép-kelet-európai országok is bejelentkeztek. |