Mivel a szúnyognak a esőcseppek hullása nagyjából olyan, mintha az emberre autók potyognának az égből, a Georgiai Műszaki Egyetem munkatársai kíváncsiak voltak, hogy a vérszívók miként képesek túlélni a legádázabb zivatarokat – még tavaly filmre vették a rovarok és a vízcseppek küzdelmét, mostanra pedig sikerült pontosan leírni az állatok taktikáját.
A kutatást vezető David Hu szerint a szúnyogok mozgása a kínai harcművészeti ág, a taj csi filozófiájára emlékeztet: “ha nem állsz ellen kihívód erejének, nem fogod érezni azt“.
A titok nyitja, hogy a szúnyog olyan könnyű, hogy az esőcsepp nem loccsan szét rajta – ehelyett testével hozzátapad a csepphez, akár testhossza 20-szorosát is együtt esik vele, majd sértetlenül válik szét tőle. Bár a kísérletek során használt cseppek nagyjából ötvenszer nagyobb súlyúak voltak, az összetapadásnak köszönhetően a rovar testét a csepp energiájának csupán 10 százaléka éri. Ezzel szemben egy ezerszer nehezebb szitakötő a becsapódás erejének 90 százalékát érezné.
Persze az előbb leírtakhoz szükség van megfelelő magasságra is, hiszen ha a talajhoz közel repülve találja el az esőcsepp a szúnyogot, akkor nincs elegendő távolság a közös eséshez, vagyis a csepp energiájának abszorbeálásához.
Senki ne gondolja azonban, hogy a kutatás öncélú lett volna, hiszen eredményét kisméretű, repülő robotok megtervezésében is hasznosíthatják.
