A régészek szenzációként ünnepelték a Jeruzsálemtől 25 kilométerre lévő ásatásokon felfedezett leletet, azonban mindeddig csak annyit lehetett róla tudni, hogy a felirat valószínűleg időszámításunk előtt ezerben keletkezett, ezzel a Biblián kívül a legrégebbi héber írásos emlék.
Reinhard Achenbach, a Münsteri Egyetemen dolgozó evangélikus teológus szerint az ötsoros antik felirat a külföldieket, özvegyeket és árvákat védő társadalmi törvényeket írja le.
“Teremtsetek jogot a rabszolgáknak és az özvegyeknek, teremtsetek jogot az árváknak és az idegeneknek! Védjétek meg a gyermekek jogait és védjétek meg a szegények jogait!” – szól a felirat második és harmadik sora.
A kánaáni nyelvekből átvett írásjeleket egy diák írhatta gyakorlásképpen az osztrákónra, vagyis agyagcserépre. A törvények szövegeinek másolata azon királyi hivatalnokok képzését szolgálta, akiknek a helység jogi tárgyalásait kellett felügyelniük.
A hátrányos helyzetűek oltalmi joga tehát Izrael legrégebbi jogai közé tartozik. Achenbach szerint az izraeliek ezzel a legrégebbi kánaáni és egyiptomi hagyományokhoz kapcsolódtak.
