Tudomány

Öt évezredes vért találtak

Ughy Márton

2012. 05. 05. 12:00

Ötzi, az 5300 évvel ezelőtt élt kora rézkori vadász vérmintája a világ legrégebbi ismert vérmintája német és olasz tudósok vizsgálatai alapján.

Korábban a témában:

Ötzié a világ legrégebbi épségben fennmaradt holttest, a gleccsermúmiára 1991 szeptemberében bukkant két német turista 3210 méter magasságban, az Olaszország és Ausztria határán lévő Ötz-völgyi Alpokban.

A kutatók Albert Zink professzor, a bolzanói Múmiakutató Intézet igazgatójának irányításával úgynevezett atomerő-mikroszkóp (AFM) segítségével vizsgálták Ötzi nyílvessző ütötte hátsebének szöveteit. (A mikroszkóp képalkotása a felületet pásztázó tű és a felület atomjai között fellépő erő mérésén alapul, nanométeres, azaz a méter milliárdod részét kitevő skálán készít felvételeket.)

A tudósok a felvételeken felfedezték olyan testeket, amelyek alakja a vörösvérsejtek benyomott korongjára emlékeztetett.

Más analitikai módszert is alkalmaztunk, igyekezve kizárni annak a lehetőségét, hogy pollenek, baktériumok, vagy a vörösvérsejtek lenyomata látható a felvételeken” – hangsúlyozta Albert Zink.

A kutatók az úgynevezett Raman-spektroszkópiát alkalmazták kiegészítésként. A színképelemzési eljárás lényege, hogy a lézerfénnyel megvilágított mintáról visszaszóródó fény hordozza a kémiai információt. A szórt fényt a műszer detektora és jelfeldolgozó egységei alakítják olyan – úgynevezett – Raman-spektrummá, amely csak a vizsgált anyagra jellemző. Az eljárás kimutatta hemoglobin és fibrin, vagyis a véralvadási folyamat “kulcsszereplőinek” jelenlétét az Ötzi hátán lévő sebben. Ez azt jelenti, hogy Ötzi sebesülése után nem halt meg azonnal.

A fibrin csak friss sebben van jelen, majd lebomlik, így nem állja meg a helyét az a korábbi feltételezés, hogy Ötzivel azonnal végzett volna a nyílvessző” – magyarázta Albert Zink, hozzátéve, hogy az 5300 éves vérminták teljesen olyanok, mint a jelenkoriak.

Nagyon érdekes észlelni, hogy a vörösvérsejtek ilyen sokáig fennmaradhatnak” – jegyezte meg a tudós, akinek reményei szerint a továbbiakban elemezhetik Ötzi enzimjeit, proteinjeit és immunrendszerét is.

A jégember megtalálása óta a tudósok a legkorszerűbb módszerekkel vizsgálják földi maradványait, hogy megismerjék Ötzi életét és halálának körülményeit. A kutatók megállapították, hogy a kora rézkori vadász halálakor 45 éves lehetett, testmagasságát 160 centiméterre, súlyát 50 kilogrammra becsülik és nullás vércsoportja volt. Erőszakos halált halt, a hátán, a bal lapocka alatt behatoló nyílvessző okozta vesztét.

A februárban közzétett DNS-vizsgálatok adatai arról tanúskodnak, hogy Ötzi barna szemű volt, tejérzékenységben szenvedett és hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre. A jégember volt a Lyme-kórt okozó Borrelia nevű kórokozó első ismert hordozója is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.