A svéd Uppsalai Egyetem munkatársai évezredes, a 10-12. századból származó egerek DNS-mintáit hasonlították össze korunk egereinek génjeivel és kimutatták, hogy “az észak-atlanti régióban az emberi települések története figyelemre méltó módon tükröződik a házi egerek fejlődéstörténetében“.
Például az izlandi egerek az ott élő emberekhez hasonló módon őrizték meg viszonylagos “genetikai tisztaságukat”, mivel a szigeten izolált génkészlet áll rendelkezésre.
Ezzel szemben Grönlandon a géntörténet alapján a “viking egerek” megjelenését először kihalás, majd újonnani megtelepedés jellemezte – ez pedig az emberi populációban is megfigyelhető minta az északi népek génjeinek alakulásában.
