Az egerek az emberi fül számára hallhatatlanul, ultrahangon cincognak, és eközben összetett hangsorokat használnak, ha orrukba jut egy nőstény illata, azok pedig figyelik az éneket – írják a bécsi Állatorvostudományi Egyetem kutatói, Frauke Hoffmann, Kerstin Musolf és Dustin Penn a Journal of Ethology valamint a Physiology & Behavior című szaklapokban.
Meglepő módon az egérhölgyek a hangok alapján felismerik, hogy fivérük vagy más közeli hím rokonuk adja-e azokat elő, vagy egy számukra ismeretlen énekes. Az idegenek éneke láthatóan nagyobb hatással van rájuk. Ezen kívül arra is rájöttek a kutatók, hogy a laboratóriumi egerek repertoárja jóval kisebb, mint a szabadon élő házi egereké. A magas frekvenciákon jóval kevesebb hangot tartalmaz az énekük.
Azt még nem vizsgálták, hogy a legbonyolultabb dalok előadói érik-e el a legnagyobb párzási sikereket, ahogy a madaraknál tapasztalható – írja a Die Welt című német lap internetes kiadása.
A szabadon élő házi egerek és laboratóriumi rokonaik közti különbség izgalmas lehet az antropológusok számára is. Az emberi nyelv nyitját kutatva ugyanis már évekkel ezelőtt beültették laboratóriumi egereknek azokat a géneket, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi beszédfejődéshez. Természetesen az egerek ezt követően sem tudtak a kutatókkal beszélni. Lehetséges, hogy a tehetségtelen laboratóriumi egerek helyett a változatosabban éneklő vadon élő fajtársaikkal kellett volna próbálkozni – jegyezte meg a német lap.
