Mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható, jelentős szerepük volt az MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI) munkatársainak a neutron-proton párkölcsönhatás létét bizonyító kísérletben, amelynek eredményét a Nature-ben ismertette a munkát végző nemzetközi kutatócsoport.
MI OKOZZA A VILÁGEGYETEM ANYAG-ANTIANYAG SZIMMETRIÁJÁT?
Az MTA ATOMKI, valamint Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete – MTA KFKI RMKI – kutatóinak nevéhez fűződik az a siker, amelyet egy nemzetközi csoport tagjaiként értek el. A CERN-ben – Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben -végzett kutatások során a szakembereknek sikerült megerősíteniük a fizikusok többségének azt a meggyőződését, amely szerint a világegyetem anyag-antianyag aszimmetriája nem a részecske és az antirészecske tulajdonságainak eltéréséből ered. A tudósok az eredményekről szintén a Nature-ben adtak hírt.
TEKEREDŐ, DELEJES FEHÉRJÉK
Perczel András akadémikus, az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoportjának vezetője négy külföldi vegyésszel közösen írt tanulmányt a fehérjék feltekeredését meghatározó kölcsönhatásokat vizsgáló kutatásaikról, írásuk az Amerikai Kémiai Társaság folyóiratában, a Journal of the American Chemical Society-ben jelent meg.
A kémikusok szerint főként a vasat tartalmazó fehérjéket felépítő molekulákban mutatható ki olyan mágneses magrezonancia jelenség, amelynek vizsgálatával még jobban megismerhető lesz a fehérjék térszerkezete, a stabilizáló erők mibenléte. A Perczel András közreműködésével írt cikket a Nature-ben méltatta két világhírű olasz kutató, Ivano Bertini és Claudio Luchinat, akik további kutatások szempontjából nevezték fontosnak és “friss gondolatokat” ébresztőnek a tanulmányt.
A GENETIKA ÉS HASNYÁLMIRIGY TITKAI
Papp Balázs és Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai által elért kutatási eredmények, amelyek a Nature két genetikai szaklapjában jelentek meg, “új frontvonalat nyitottak a gének működését számítógépes eljárással vizsgáló rendszerbiológia, valamint a hagyományos genetika és evolúcióbiológia között”.
Alapvetően átírják a hasnyálmirigy működésével, illetve betegségeivel kapcsolatos élettani és kórélettani ismereteinket azok a felfedezések, amelyeket Hegyi Péter, az MTA doktora és munkacsoportja publikált öt közleményben a Gastroenterology, illetve a Gut című folyóiratban.
Kutatásaik egyik jelentős eredményeként sok olyan gyógyszertámadási pontot sikerült azonosítaniuk, amelyre a jövőben akár gyógyszeres kezelés építhető. Az így kifejlesztett terápiák pedig nagy valószínűséggel képesek lesznek hatékonyan enyhíteni vagy akár teljesen meggyógyítani a hasnyálmirigy gyulladásos betegségeit.
MORFIN, AMI NEM OKOZ FÜGGŐSÉGET
Újfajta fájdalomcsillapítók kifejlesztését segíthetik elő a legújabb, a TRP – transient receptor potential -ioncsatornákkal kapcsolatos kutatások, amelyekről Bíró Tamás, az MTA Lendület programjának egyik idei díjazottja és három társa számolt be a Nature Reviews in Drug Discovery című szaklapban közölt összefoglaló cikkben. A céljuk olyan szer kifejlesztése, amelynek hatékonysága felér a morfinszármazékokéval, de nem okoz függőséget.
NAPRENDSZER HÁROM CSILLAGGAL
Szokatlan módon nem egy, hanem három csillag alkotja azt a rendszert, amelyet a Derekas Aliz és Kiss László által vezetett 44-tagú nemzetközi kutatócsoport ismertetett a Science magazinban.
Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudósai napjaink legpontosabb fényességmérő műszerével, a Kepler-űrtávcsővel találtak rá a különleges trióra. A felfedezett asztrofizikai konfiguráció rendkívül ritka a csillagok világában, hiszen a Kepler-űrtávcső által folyamatosan megfigyelt mintegy 150 ezer csillag közül mindössze egyetlen ilyen rendszert ismerünk.
A Lendület-program keretében végzett vizsgálatok során az asztronómusok a HD 181068 elnevezésű, viszonylag fényes csillagról mutatták ki, hogy valójában hármas rendszer, s fő komponense az élete vége felé járó, felfúvódott vörös óriáscsillag.
