Az idős tudós, aki az orosz űrkutatás atyja, Szergej Koroljov munkatársa volt, műszaki-tudományos munkássága során a rakéták és különböző űreszközök irányítóberendezéseinek kifejlesztésével és gyártásával foglalkozott.
Két és fél hónap múlva lett volna száz éves. 1912. március 1-n született a lengyelországi Lódzban.
Családja az első világháború kezdetén költözött át Moszkvába. Már az iskolában érdekelte a rádió-és az elektrotechnika. Több találmánya volt egyszerű hegesztő munkásként. A harmincas évektől repülőgépüzemekben és Bolhovityinov kísérleti tervező irodájában végezte munkáját, ahonnan számos kiemelkedő repülő-és rakétakonstruktőr került ki.
Még nem volt felsőfokú diplomája 1936-ban, amikor a sarki expedíciós repülőgépek elektromos berendezéseit gyártó üzem vezető mérnökévé nevezték ki.
A második világháború idején az első rakétaromboló, a BI-1-es létrehozatalában is részt vett. Eljutott Berlinig, ahol a Reichstag falára feljegyezte nevét. Visszaemlékezve elmondta, ez volt élete legboldogabb pillanata. A háborút követően 1945-től 1947-ig Németországban tanulmányozta a rakétagyártási eljárást.
1946-ban a szovjet hadsereg által elfoglalt zónában létrehozták a Rabe orosz-német rakéta intézetet, amelyben a ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozott. A Rabe alapjain később létrejött a Nordhausen intézet, amelynek Szergej Koroljov lett a főmérnöke, és akinek Borisz Csertok az egyik legközelebbi munkatársa volt.
Az első orosz ballisztikus rakéták kifejlesztésében nagy része volt.
1950-től valamennyi Koroljov-rakéta – a Voszhod és a Vosztok -, valamint a műholdak és az automata bolygóközi űrállomások irányítóberendezéseit is ő alkotta meg. A Szaljut és a Mir orbitális űrállomások létrehozását ő kezdeményezte. Részt vett az Energia rakéta és a rövidéletű Burán űrrepülőgép kifejlesztésében.
1974-től az úgynevezett Energia kutató-fejlesztő intézet és üzem egyik vezető konstruktőre volt, amelyben haláláig tanácsadóként dolgozott.
Iskolát teremtett, amely a mai napig meghatározza a tudományos kutatás-fejlesztés irányait és az orosz űrrepülés színvonalát. Tanított és tudományos értekezésekkel gazdagította korát.
Tisztelői legendás emlékezőtehetségét, finom humorát emelik ki. Borisz Csertok hódolt a hegymászásnak, a vízi turizmusnak. Minden nap dolgozott, mert úgy tartotta, hogy a munka a test, az elme és a lélek legjobb edzője.
