Fotó: Emory Kristof/NOAA
“Farkas Bertalan és Charles Simonyi személyében magyarok megjárták a világűrt, Erőss Zsolt feljutott a világ tetejére, a Mount Everestre, honfitársaink körülhajózták a Földet, s valamennyi országban letették a névjegyüket. Bolygónkon egyetlen helyre nem jutottak még el, a mélytengerek világába” – hangsúlyozta Palkó Zsolt, az expedíció vezetője, a részvételi jogot elnyert The Explorer Society Alapítvány elnöke az MTI-nek.
Mint kifejtette, a mélytengerek világa egy speciális terület, ahol rettenetes, 6 millió tonnás nyomás nehezedik a merülőkapszulára. A rendkívül bonyolult technikai feltételek miatt sokkal korlátozottabbak a megismerés lehetőségei, ezért kevesebb expedíció indul a mélytengerek birodalmába, mint a világűrbe.
A Titanic tragédiájának centenáriuma adott lehetőséget arra, hogy az Orosz Tudományos Akadémia Sirsov Oceanológiai Intézete és a Deep Ocean Expeditions Ltd. expedíciót szervezzen, amelynek vezetője Anatolij Szagaljevics professzor, James Cameron 11 Oscar-díjjal jutalmazott “Titanic” című filmeposzának volt főmunkatársa lesz.
Húsz helyet hirdettek meg a világ vezető tudományos médiumai és szakemberei számára, ez lehetőséget ad arra, kétfős csapatokban a MIR1 és MIR2 mélytengeri merülőszondákon lemerülhessenek a csaknem négyezer méteres mélységben nyugvó hajóroncshoz.
A The Explorer Society Alapítvány hosszú előkészítő munka után a napokban hivatalosan is elnyerte a mélytengeri expedíción való részvétel jogát és a hivatalos merülői státuszt. A magyar expedíció tagja Palkó Zsolt és Elter Tamás, az Explorer Magazin főszerkesztője.
A részvétel anyagi kérdés is, ezért támogatókat is keres az alapítvány. A merülés közvetlen költsége személyenként 12-14 millió forint, de ennél többel kell számolni.
Céljuk, hogy a két fő közül legalább egy lemehessen és teljesíteni tudja az első magyar mélytengeri expedíció küldetését. A kezdő összeg miatt jogosultak a merülésre. A rekordkísérleten túl az expedíció szeretné a környezettudatosságra is ráirányítani a figyelmet.
ÜLEDÉKMINTA A MAGYAR TUDOMÁNYNAK
A merülés alkalmából a magyar expedíció adatokat gyűjt a roncs állapotáról, elősegítendő a Titanic rohamosan romló állagának a felmérését.
A kettétört hajóorr és tatrésze közötti törmeléksávot átkutatva igyekeznek minél több felvételen dokumentálni a Titanic utasainak és személyzetének a mélytengeri síkság aljzatán heverő egykori használati eszközeit és egyéb kiszóródott tárgyakat, de figyelmük kiterjed a hajóroncson megtelepedett mélytengeri organizmusok minél pontosabb azonosítására és a tengergeológiai megfigyelésekre is.
Az expedíciót támogatja a hazai tudományos élet több jeles képviselője, ahogy a Magyar Természettudományi Múzeum és a Földrajzi Múzeum is.
“Az expedíció lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar tudomány számára üledékmintát hozzunk” – emelte ki Palkó Zsolt.
IDŐKAPSZULA A HÍRES RONCSOKNÁL
Az expedíció tagjai el szeretnének helyezni a roncsoknál egy időkapszulát, amelyben megfogalmaznák az utókor számára a természet és a tengerek védelmével, bolygónk jövőjével kapcsolatos gondolataikat.
A felkészülés komoly fizikai és lelki tréninget kíván. A merülőkapszula háromfős, a kapitány mellett két kutató kap benne helyet.
Tizenkét órás utat jelent – ebből három órán át tart a merülés, hat órát tölt az expedíció a Titanic roncsai körül, majd további három óra a felemelkedés.
A mélyben 6 millió tonnás nyomás nehezedik a kapszulára, igen erősek az áramlatok, amennyiben valamilyen műszaki meghibásodás történik, nem sok lehetőség van a mentésre. A technika pedig, mint ezt a Titanic tragédiája is bizonyítja, nem mindenható.
A két szonda egyszerre ereszkedik le, ha bármi történne, a másik szonda manipulátor karjaival esetleg tudna segíteni, de ez az egyetlen remény. Korlátozottak az oxigén-, víz- és élelmiszerkészletek, ilyen körülmények között csak rövid ideig lehet a túlélést biztosítani egy műszaki hiba esetén. Szerencsére a MIR szondának még nem volt balesete.
