Tudomány

Minibusznyi űrszemét zúdul a Földre

24.hu
24.hu

2011. 10. 20. 07:55

Feltehetően hétvégén egy német teleszkóp1,8 tonnásdarabjai csapódhatnak a Földbe. Egy a 2000-hez az esély arra, hogy a zuhanó műhold miatt ember sérül meg.

Korábban a témában:

A német repülési és űrrepülési központ  – DLR – vezetői szerdán közölték, hogy a röntgenteleszkóp, a ROSAT a bolygó felszínétől már csak kevesebb mint 240 kilométerre kering, és részben elég, illetve darabokra szakad a sűrű légkörbe érve.

A 2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna pedig akár 30 darabra eshet szét és csapódhat be a Földön.

A röntgentávcsövet ugyanis komoly hővédő burkolattal szerelték fel, s ez megvédi a súrlódástól keletkező óriási hőtől. A legnagyobb darab feltehetően az űrteleszkóp optikai rendszere lesz, maga a röntgentükör és tartószerkezete, amelynek egy része szénszállal megerősített kompozitanyagból készült.

Ha az nem esik szét, önmagában is 1,6 tonnát nyom.

A DLR számításai szerint a Rosat valamikor október 22. és 23. között lép be a sűrű légkörbe óránként 28 ezer kilométeres sebességgel. A pontos időt és a becsapódás helyszínét azonban képtelenek előre jelezni a szakemberek.

A Rosat orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjed, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda töredékei Kanadától Dél-Amerikáig bárhova leeshetnek.

Annak az esélye, hogy Németországban “landolnak” a hosszú évek óta már csak űrszemétként keringő mesterséges égitárgy törmelékdarabjai, 1 az 580-hoz.

Egy a 2000-hez az esély arra, hogy a becsapódó műhold miatt ember sérül meg, de a Föld hétmilliárd lakosa egyénenként egy a 14 ezer milliárdhoz eséllyel számíthat arra, hogy éppen őt találja el valamelyik darab.

110 EZER CSILLAGOT ÉS SZUPERNÓVÁT TÉRKÉPEZETT FEL

A ROSATOT 1990-ben bocsátották fel és 1999-ig működött. Mintegy 110 ezer csillagot és szupernóvát térképezett fel.

Megfigyeléseit 585 és 565 kilométeres magasságú elliptikus pályán végezte, s 90 perc alatt kerülte meg a Földet. Mivel nincs hajtóműrendszere, a Földről nem tudják irányítani a visszatérését.

Még nincs egy hónapja, hogy heteken át izgalomban tartott a Föld lakosságát egy kiszolgált amerikai műhold lezuhanása. A szeptemberben a Földbe csapódó műholdat az Upper Atmosphere Research Satellite-et – az UARS-t – 1991-ben bocsátották fel, s 2005 óta nem üzemelt.

A hat tonna tömegű UARS szeptember 24-én Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át az atmoszférán, s nagy része el is égett a légkörben.

Összesen 495 kilogrammnyi törmelék érte el a Föld felszínét, s a darabok 480-1300 kilométeres sávban szóródtak szét a Csendes-óceánban, távol minden szárazföldtől.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.