Szeptember második hét végéjén hatalmas robajjal levált egy 12 000 köbméteres darab a Mont Blanc vonulat szikláiból 3400 méteres magasságban, és lezuhant nem messze a franciaországi Tignes falvacskától. Csaknem egy órába telt, míg a hatalmas porfelhőtől újra látni lehetett a hegycsúcsot.
Ludovic Ravanel, a franciaországi CNRS állami kutatóintézet és a Grenoble-i Egyetem éghajlatszakértője szerint az alpesi embereknek hozzá kell szokniuk az ehhez hasonló látványos eseményekhez. Egyre gyakrabban válnak majd le sziklák – és valószínűsíthetően egyre nagyobbak.
Az Alpokot ugyanis mardossa a klímaváltozás. A jelenség a nyolcvanas évektől figyelhető meg és feltehetően erősödni fog – csak még nem tudni, milyen mértékben.
Csupán 2007 óta a Mont Blanc vonulaton belül 182 hegyomlást jegyeztek fel Ravanel szerint. Különösen látványos volt, amikor 2005-ben 265 000 köbméter kőzet zuhant a mélységbe. Ez az emberemlékezet óta a hegylánc panorámájához tartozó Bonatti-pillért is a mélybe rántotta.
A szakértő szerint kétségkívül a felmelegedés okolható a letöredezésekért, ugyanis mostanra már nagy magasságokban sincs állandó fagy. Geológusok és éghajlatkutatók szerint a repedésekben megbúvó jég évezredeken át betonként stabilizálta a sziklákat. A jég olvadása révén ez a “beton” megszűnt.
A hőmérséklet emelkedésével így a sziklák természetes mállása jelentősen nőtt – magyarázta Ravanel. Chamonix síparadicsomban például 1936 óta két fokkal nőtt az átlaghőmérséklet.
A csúcsok gleccserei évről évre zsugorodnak. A gleccserek olvadása felerősíti a sziklák felmelegedését, ugyanis míg a jég visszaveri a napsugarakat, a szikla magába szívja azokat. A jövőben Ravanel szerint egyre gyakrabban, még télen is várhatók hegyomlások.
