A Grassy-tó környékén előkerült borostyándarabok a késő kréta időszakból származnak. Ekkorra már több “röpképtelen” dinoszaurusz is rendelkezett tollazattal – olvasható a BBC News hírei között.
Az Albertai Egyetem paleontológusai azt ismertetik, hogy kezdetben a “tollas” dinoszauruszok testét csupán pihe borította.
Az evolúció során a különálló pihékből egyazon “hajtüszőből” sarjadzó pihecsomók fejlődtek ki. A folyamat további szakaszában a pihecsomókból alakult ki a tollrost, majd ezek képezték az alapját a tollak szárának.
“A tollazat evolúciójának az összes szakaszát megörökítette a borostyán, kezdve a hajpiheszerű képződményektől az olyan tollakig, amelyek a modern madarakra jellemzőek” – fogalmazott Ryan McKellar, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a legfejlettebbek a vízimadarak tollazatához hasonlítottak. Ennek ellenére ez a tollazat nem volt alkalmas a repülésre.
Egy másik tanulmány a dinoszaurusz-tollak színét vizsgálja. A tollazat színét az úgynevezett melanoszómák határozzák meg. (A melanoszómák a pigmentsejtek plazmájában lévő hólyagocskák, amelyek festékanyag, a melanin raktározására szolgálnak).
Roy Wogelius, a Manchesteri Egyetem kutatója tanulmányában most azt ismerteti, hogy a tollazatot synchotron részecskegyorsító segítségével nagyenergiájú fénynyalábokkal bombázva, miként lehet kimutatni fématomokat, amelyeket a fekete és a barna színért felelős eumelanin festékanyag “hagyott hátra”.
A kutatások arra engednek következtetni a Sinosauropteryx nevű tollas kínai dinoszaurusz például vörös tollazatot viselt. Két kisméretű dinoszauruszról a Confuciusomis Sanctusról és a Gansus yumenensisről már korábban bebizonyosodott, hogy sötétszürke-fehér tarka lehetett.
