A NASA a Mars Exploration Rover programja keretében 2003-ban két űrszondát küldött a vörös bolygóra. Ezek a szondák nagyteljesítményű, napenergiával működtetett hatkerekű roverek, amelyek a Spirit és az Opportunity nevet kapták.
2004 januárjában landoltak a Mars ellenkező oldalain, egymástól 10 500 kilométeres távolságra. A választás mindkét leszállóhelyre korábbi felvételek alapján esett, amelyek az adott területeken a hajdani felszíni vizek nyomait mutatták ki.
Az eredetileg néhány hónaposra tervezett küldetést a NASA többször meghosszabbította. A Spirit missziója ez év májusban fejeződött be, amikor a NASA végleg lemondott arról, hogy kapcsolatba próbáljon lépni a homok fogságába esett marsjáróval.
Az Endeavour a negyedik kráter, amelyet vizsgál az Opportunity. A marsjáró majd három év alatt tette meg a 21 kilométeres utat, amely a korábban vizsgált Victoria krátert elválasztotta az Endeavourtól.
Az Endeavourt azért iktatták a programba, mert ez sokkal korábbi, mint az eddig vizsgált képződmények és lényegesen különbözik a többi krátertől. Az űrszondák által készített felvételek agyagásványokat mutattak ki, amelyek a feltételezések szerint a korai Mars meleg és nedves környezetében alakultak ki.
A marsjáró készített felvételeket a tájról, a talajról, valamint a közeli sziklákról, amelyek nem hasonlítanak semmilyen képződményre, amelyet az Opportunity a hétéves küldetése során eddig észlelt.
A “nézelődésen” és “fényképezésen” túl az Opportunity robotkarja segítségével “letapogatott” egy közeli sziklát is, hogy kiderítse annak összetételét.
Az Opportunity hamarosan társat kap: novemberben, két éves halogatás után indítják a floridai Cape Canaveralről a NASA mobil laboratóriumát, a Curiosity elnevezésű marsjáróját, amely az eddigi rovereknél lényegesen nagyobb és fejlettebb.
A radioaktív izotópokkal működtetett “Kíváncsiság” 2012 nyarán landol a vörös bolygón, hogy megvizsgálja a 155 kilométer átmérőjű Gale-krátert, valamint annak belsejében magasodó 5 kilométeres, réteges szerkezetű hegyet, amelynek környezetében vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok találhatók.
A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a Marson olyan feltételek, amelyek lehetővé tették mikrobiális életformák létét.
