Az 1960-as években még képtelenségnek tartották, hogy a DNS összetevői megtalálhatók lennének a végtelen térben. Az amerikai dr. Michael Callahan és kutatótársai azonban legújabb tanulmányukban bebizonyították, hogy a DNS építőkövei létrejöhetnek a világűrben.
A felfedezés növeli arra az esélyt, hogy aszteroidákon és üstökösökön létezhetnek élet beindítására képes biológiai molekulák vagy akár idegen életformák is.
A Wild 2 üstökösről származó mintákról már eddig is kiderítette a Goddard Asztrobiológiai Analitikai Laboratórium, hogy aminosavak találhatók rajta, ráadásul szénben is igen gazdag. Az aminosavak kiemelkedő jelentőségűek az élővilág számára, mivel a fehérjemolekulák építőkövei.
A Goddard kutatócsapata az utóbbi pár hónapban 12 szénben gazdag meteoritot vizsgált meg, 9 közülük az Antarktiszról származott. A minták összetevőit hangyasavoldatos kísérlettel, folyadékkromatográffal és tömegspektrométerrel elemezték.
A meteoritok sokféle nukleobázist tartalmaztak. Számos közülük adenint és guanint, valamint hipoxantint és xantint. Ezekből kettő, az adenin és a guanin a DNS alapanyagának számít. A hipoxantin és a xantin más biológiai folyamatokban játszik szerepet.
Két meteoriton nyomokban három molekula kapcsolódott össze nukleobázissá, purin és kétféle diaminopurin. Diaminopurint eddig a csak S-2L cianofág vírusban sikerült azonosítani.
Az aszteroidák az új jelentés szerint úgy viselkednek, mint a „vegykonyhák”. Sokféle összetevők találhatók meg a felszínükön, amelyekből bármi kialakulhat, amit a kémia törvényei megengednek.
A Goddard laboratóriumban a metoritokról származó molekulák nem biológiai és kémiai reakciókat indítottak be hidrogén-cianiddal, ammóniával és vízzel érintkezve. A tudósok szerint mindez bizonyíték arra, hogy egy aszteroida vagy egy üstökös magán hordozhatja az élet kifejlődéséhez szükséges összetevőket.
A nukleobázisok az RNS vagy DNS részei, melyek a bázispárosodásban vesznek részt. Közéjük tartozik a citozin, guanin, adenin, timin, uracil (az utóbbi csak az RNS-ben).
