Tudomány

40 éve indult útnak a Hold-autó

24.hu
24.hu

2011. 07. 29. 14:34

1971. július 31-én indították el a Hold-autót, az első ember által irányított járművet idegen égitesten. A jármű vezető tervezője magyar volt.

Korábban a témában:

A Holdra az első amerikai emberes leszállás – 1969. július 20. – után hat űrexpedíció indult. Az utolsó “gyalogos” küldetés az Apollo-14 volt, az 1971. július 26-án felbocsátott Apollo-15 utasai már holdjáróval közlekedtek égi kísérőnk felszínén.

David R. Scott és James B. Irwin 31-én szállt le a Holdra, három útja során összesen 27,9 kilométert tett meg a négy kerekével karosszéria nélküli földi gépkocsihoz hasonlító járművel. A kétüléses holdautó összehajtva helyezkedett el a holdkomp belsejében, néhány egyszerű mozdulattal lehetett üzemképes állapotba helyezni.

Így haladt a Lunar Rover:

 

A 38 millió dolláros költséggel kifejlesztett holdjáró minden idők legdrágább autója. Nyomtávolsága 1830 mm, tengelytávolsága 3100 mm volt, súlypontja a stabilitás miatt mélyen helyezkedett el. 210 kg tömege a Holdon 35 kg súlyt jelentett, és további 490 kg terhet bírt el.

A kerékabroncs titán fémspirálból előállított tömlőből készült, a két 36 voltos ezüst-cink teleppel működtetett villanymotor óránként 14 km sebességet biztosított, a botkormányszerű vezérlőkarral lehetett a sebességet, az előre- és hátramenetet szabályozni, sőt fékezni is.

Hold-autó (hold-autó)

A holdautó biztonsági okokból csak hét kilométerre távolodott el az űrkomptól, segítségével az asztronauták 77 kg kőzetmintát gyűjtöttek.

Az űrhajósok 67, a Holdon töltött óra után augusztus 7-én tértek vissza a Földre. A második és harmadik holdautót a következő két expedíció használta, az Apolló-17 űrhajósai utánfutón szerszámokat is vittek magukkal. A negyedik legyártott holdjármű a washingtoni Smithsonian Múzeumban látható.

A holdautó vezető tervezője a magyar Pavlics Ferenc volt, aki 1956-ban, 28 évesen hagyta el Magyarországot, és mérnökként a gépkocsitervezés élvonalába tartozott.

A világ első földön kívüli terepjáró járművének megtervezésekor számos gondot kellett leküzdeni: ilyen volt a holdterep nehézsége, a minimális légnyomás és a nagy hőingadozás. A legnagyobb problémát a stabilitás biztosítása jelentette, mert a Holdon a gravitáció csupán a földi egyhatoda, de a járműre ható tehetetlenségi erők ugyanakkorák.

Az Apollo-15 megérkezésekor már a Holdon dolgozott az egy évvel korábban űrszondával oda juttatott szovjet Lunahod automata holdjáró, amely azonban földi irányítással működött.

1997-ben vitte a Marsra a Pathfinder űrszonda a Sojourner távirányításos autót, amely majdnem három hónapig működött, 2004-ben két marsjáró, a Spirit és az Opportunity is megkezdte munkáját, az utóbbi még ma is működik, felülmúlva a tudósok várakozásait.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.