A pekingi Őslénytani és Paleoantropológiai Intézetben Hszü Hszing és munkatársai újra elővették a legkorábbi madárnak minősített élőlény csontjait.
Pontosan kielemezték a 160 millió évvel ezelőtt élt Achaeopteryx csontozatát, amikor arra a következtetésre jutottak, hogy számos kulcsfontosságú anatómiai tényezője, a gyilkos karma – azaz a második lábujja – a hosszú és erős karok, inkább a Deinonychosaurusz-félékkel rokonítják.
A legjellemzőbb Deinynochosaurusz-féle Deinynochus a hihetetlenül erős “rettentő” karmukról híres, külsőre a raptorokra emlékeztető tollas dinoszauruszok voltak. (A külső és felszínes hasonlóságot tollak nélkül ki is használták a Jurrasic Park című filmben.)
A Deinonychosauruszok a legújabb elemzések szerint közelebb állnak a madarakhoz, mint a dinoszauruszokhoz.
A Nature legújabb számában publikált kínai tanulmány az anatómiai okokra hivatkozva elveszi az Archaeopteryxtől az első madár rangját. Az ügy még koránt sincs lezárva, Hszü elemzése a jövőben várhatóan “fejfájást” fog okozni a taxonómusoknak.
Hirtelen eltűnik az a 150 éves láncszem, ami összekapcsolta a dinoszauruszokat a madarakkal. Az egyik megoldás az lenne a problémára, ha a Deinonychoszaurusz-féléket – mivel már kezdetleges tollakat viseltek – a madarakhoz sorolnák.
