Kína az első kész űrállomásmodult szeretné elindítani, miközben az ország nyíltan megvitatta az ország várható jövőbeli kapcsolatát a Nemzetközi Űrállomással.
A Tiangong–1 “Mennyei Palota” egy katonai űrállomásnak készül. A viszonylag kis méretű űrállomás valószínűleg nem lesz alkalmas tartós űrbeli tartózkodásra, csak az időnként hozzá kapcsolódó űrhajók személyzetei fognak az űrállomáson lakni, majd munkájuk végeztével az űrállomást üresen hagyják.
Az űrállomás két része a műszaki egység és a lakótér. A műszaki egység kisebb átmérőjű, hozzá kapcsolódnak a napelemtáblák, ebben van elhelyezve a hajtómű és az életfenntartó berendezés.
A lakótér nagyobb átmérőjű, végén van az egyetlen űrhajó kapcsolódását lehetővé tevő dokkolóegység.
Előreláthatóan az első űrhajó, amelyik hozzá fog csatlakozni, a személyzet nélküli Sencsou–8 lesz, még 2011-ben, két hónappal – tehát októberben – a Tiangong–1 felküldése után.
A NASA nyilvánosan dicsérte a kínai űrprogram terveit. Az amerikai űrhajós Rex Walheim, az utolsó űrsikló egyik asztronautája úgy nyilatkozott, a kínai ambíciókat hallva, szerinte azzal, hogy egyre több nemzet jut ki az űrbe, a nemzetek jobban együtt fognak működni.
Ezt az elképzelést azonban technikai akadályok nehezítik. Ugyanis a Nemzetközi Űrállomás és a felküldendő Tiangong-1 dokkolójának szabványai eltérnek. A kínaiak kijavítanák a problémát.
