Tudomány

Hamarosan kiderül van-e “isteni részecske”

24.hu
24.hu

2011. 07. 26. 07:26

Szűkül a kör a Higgs-bozon körül, a CERN nagy hadronütköztetőjén nyert adatok egyre kevesebb olyan helyet hagynak, ahol a rejtélyes "isteni" részecske "elrejtőzhet".

Korábban a témában:

“A következő év végéig megkapjuk a választ, hogy létezik-e a Higgs-bozon, vagy sem” – jelentette be Rolf Heur, a CERN főigazgatója az Európai Fizikai Társaság Grenoble-ban folyó Europhysics konferenciáján tartott hétfői sajtótájékoztatóján.

Mint kifejtette, a 10 milliárd dolláros – 1878 milliárd forintos – költséggel létrehozott részecskegyorsítón pontosan meghatároztákt az az energiaszintet, ahol az új részecske létezhet.

“A Higgs-bozon nem egy közönséges részecske, hanem a fizika standard modelljének sarkalatos eleme, amely megmagyarázza az ősrobbanás elméletét, s azt, hogy miképp tettek szert tömegre a korai univerzumban más részecskék” – fogalmazott Rolf Heuer.

Sergio Bertolucci, a CERN kutatási igazgatója szerint is egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy igazolják vagy kizárják a Higgs-bozon létét. Mindkét eset nagy jelentőséggel bír.

Az első változatban elkezdhetik a Higgs-bozon részletes vizsgálatát, a második variáns viszont rámutatna a fizika standard modelljének a hiányosságaira.

Az amerikai Fermilab gyorsítója, a Tevatron két detektorán (CDF és D0) folyó kísérletek során már kizárták a Higgs-bozon tömegének több lehetséges tartományát. Mint a grenoble-i konferencián elmondták, kizárható, hogy az “isteni” részecske tömege 157-174 GeV  -gigaelektronvolt, 1 GeV = 1 milliárd elektronvolt -, valamint a 162-170 GeV tartományban lenne.

A CERN előző, LEP nagy elektron-pozitron ütköztető gyorsítóján végzett kísérletek ugyanakkor azt is kizárták, hogy a Higgs-bozon 115 GeV-nél könnyebb legyen.

Az LHC az utóbbi hónapokban igen eredményes volt, a négy hatalmas detektorán naponta több adatot gyűjtöttek, mint amennyit az egész 2010-es év során.

Bár a nagy hadronütköztetőn még nem született annyi adat, mint az amerikai  Tevatronon, az LHC-n az ütköztetéseket lényegesen nagyobb energián, 7 TeV-en – teraelektronvolt, 1 TeV = ezermilliárd elektronvolt – végzik, szemben a Fermilab 2 TeV energiájú ütközéseivel.

A nagyobb energia esetében nagyobb a valószínűsége a Higgs-bozon előállításának, ahogy a bizonyos tömegtartományok kizárásának is.

Az LHC ATLAS-detektorán most kizárták a 155-190 GV és a 295-450 GeV tartományokat, a CMS-kísérletek során pedig a 149-206 GeV és a 300-440 GeV tartományokat.

“Amennyiben a Higgs-bozon létezik, a 130-150 GeV tartományban kell keresnünk” – nyilatkozta Dave Charlton, az ATLAS-kísérletek helyettes szóvivője The Physics World-nek.

Mint a CERN honlapján olvasható, ezek csupán az első eredmények, amelyeket számtalan további követ.

“A részecskefizikában a felfedezések nehéz, fáradságos folyamat eredményeként, óriási adathalmaz átrostálásával születnek” – hangsúlyozza a CERN.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.