Az eredeti tanulmány szerint – amely egy évvel ezelőtt jelent meg az egyik legrangosabbnak tartott tudományos folyóiratban, a Scienceben – a kutatók a gének olyan mintázatára bukkantak, amely minden eddiginél nagyobb pontossággal jósolja meg, ki élhet meg száz évet vagy akár többet is.
A Bostoni Egyetemen tevékenykedő Paola Sebastiani és Thomas Perls által vezetett kutatócsoport több mint ezer, legalább százéves kort megért ember génjeit vizsgálta, és az eredményt összevetette 1200, ennél fiatalabb ember génjeivel. Olyan genetikai mintázatot kerestek, amely gyakrabban fordul elő a magas kort megélő embereknél.
Vizsgálatukban a teljes emberi genetikai állományra, azaz a teljes genomra kiterjedő társítási technika segítségével keresték azokat a géneket, amelyek gyakran fordulnak elő az igen idős embereknél. A kutatásban 150 gén 19 mintázatát azonosították, amelyek alkalmasak lehetnek erre.
A 2010. július elején közölt tanulmányban a szerzők azt állították, hogy e genetikai markerek vizsgálatával 77 százalékos pontossággal meg tudták állapítani, mely géncsoportok érkeztek az elemzésre 100 év fölötti emberektől.
Három héttel később a kutatók bejelentették, hogy újraelemzik adataikat, mert tudomásukra jutott, hogy a tanulmányhoz használt génchipek egy része hibás. Ezekkel készült a génelemzések 7 százaléka, valamint a genetikai minták sokszorozásának 27 százaléka. Ekkor elismerték, hogy “ez a hiba téves genotipizáláshoz vezethetett” a minták egy részénél.
A Science mostani közleményében felhívta olvasói figyelmét arra, hogy a szerzők újraelemezték az adatokat, többféle típusú génchippel megismételték a statisztikai elemzést, és ennek eredményét a lap decemberi számában tették közzé.
A tudományos folyóirat szerkesztősége hangsúlyozta, hogy bár a szerzők továbbra is kitartanak megállapításaik érvényessége mellett, a Science úgy döntött, hogy egy korrigált adatokra épülő publikáció nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a lap a teljes genomra kiterjedő társítási tanulmányokra előír.
A szerzők ezért beleegyeztek abba, hogy visszavonják tanulmányukat. A Science hangsúlyozta, hogy a kutatók nem csaltak, “minden részletre kiterjedő alapossággal dolgoztak az eredeti dolgozat hibáinak kijavításán”. A lap sajnálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ennek kimenetele mégsem lett kedvezőbb.
