A láthatatlanná tevő anyagok előállításán már régóta kísérleteznek a tudósok. Természetben nem fordul elő hasonló tulajdonságú anyagféle, így a kutatók mesterséges, úgynevezett metaanyagokban rejlik megtalálni a láthatatlanná tevő köpeny “szövetét”.
A metaanyagokba a fényhullámok nem ütköznek bele, így nem verődnek vissza, hanem úgy járják bennük körbe az anyagot, mintha a tárgy nem lenne ott.
Mivel a hangok is hullámtermészetűek, akár a fény, transzformációs optikával a hangok sem verődnének vissza az adott objektumról, ha metaanyagokkal fednék be, tehát bármilyen hanglokátor számára is biztosan láthatatlan maradna.
A tudósok eddig csak egy tíz centis fadarabot rejtettek el. Azonban áttörés, hogy már egy ekkora tárgyat se tudtak “meghallani”. Korábban csak korlátozott hangtartományban, ultrahangok esetében működött az akusztikus láthatatlanság.
