A lény neve Schistosoma mansoni, és a mocsarakban, sekélyebb vizekben fürdőzőket támadja meg. Az emberi testbe petéket rak, melyek a vizelettel és a széklettel távoznak a szervezetből.
Ha a peték így földet érnek, kikelnek, hogy egy újabb gazdatestbe férkőzzenek be, s kikelesszék benne utódaikat, folytatva ezzel az ördögi kört.
A féreg schistosomiasis betegséget okoz az emberben, mely vérszegénységgel és krónikus gyengeséggel jár. Nem halálos, de károsíthatja a belső szerveket, a gyermekek lassabban nőnek tőle, agyuk fejlődését is visszaveti.A probléma 200 millió embert érint világszerte, és növekszik azokban az afrikai régiókban, ahol terjed modern öntözőcsatornás gazdálkodás.
Egy 1920-as vizsgálat nyomán a tudósok gyanították, hogy az ókori núbiaiak már 1500 éve fertőzöttek lehettek a schistosomiasistól. Az elméletet egy újabb amerikai vizsgálat erősítette meg.
Amber Campbell Hibbs az Emory Egyetem tudósa száz természetesen mumifikálódott núbiai múmiát vizsgált meg, melyekben rábukkant a vízikukachoz tartozó fehérjenyomokra.
A kutató szerint az eredmények azt igazolják, a Kr. u. 250 és 1400 között virágzott Núbiai királyság öntözési rendszere fejlettebb lehetett, mint ahogy eddig hitték. Ugyanis a betegség csak fejlett öntözőrendszerekkel terjedhetett olyan tempóban, mint napjainkban. Campbell Hibbs úgy tartja, korábbi feltevésekkel ellentétben az ókori núbiaiak nem éltek primitív módon és élelmiszerellátás tekintetében nem voltak kiszolgáltatva az őket körülvevő világnak.
