Perczel András a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ELTE Természettudományi Kara Szerves Kémiai tanszékének egyetemi tanára a fehérjék és építőköveik szerkezetét, mozgékonyságát és kölcsönhatásait kutatja, vegyész és biológus hallgatókat, valamint doktorjelölteket oktat. Perczel a díj hatodik kitüntetettje.
Schmitt Pál köztársasági elnök a díj névadóját, Bolyai Jánost idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy minden tudás az embert kell szolgálja. Az általános vélekedéssel szemben “a valóság az, hogy a tudomány mindennél jobban kötődik az emberhez” – mutatott rá, s egyúttal emlékeztetett az inspiráció, a szakmai és a társadalmi közeg fontosságára a kutató munkájában.
Szabó Gábor a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke laudációjában felidézte, hogy Perczel az 1970-es évek végén piarista diákként érettségizett, majd két év kitérő után jutott be az egyetemre, ami még inkább kitartásra nevelte. A méltatásban külön kiemelte, hogy a professzor által létrehozott NMR-laboratórium a jelenkori tudomány elvárásának megfelelően valódi interdiszciplináris műhellyé vált.
“Senki nem látta a szerelmet, mégis mindenki tudja, hogy létezik” – hozott példát köszönőbeszédében Perczel András arra, miért foglalkozik egy kutató a szemmel nem látható mikrokozmosszal, a molekulák világával. Mint hangsúlyozta, a kémia nemzetközi évében a kitüntetés az egész vegyészközösség számára megtiszteltetés. A díjkiosztó ünnepség zárásaként Perczel is bejegyezte sorait a Bolyai-díj emlékkönyvébe, melyet neves elődje, Perczel Mór születésének 200. évében dátumozott.
A professzor az MTA és az ELTE közös Fehérjemodellező Kutatócsoportjának vezetője, munkájukban szerves szintetikus, spektroszkópiai és molekulamodellezési eljárásokat együttesen alkalmaznak. Az élettani folyamatok megismerését segíti az azokban résztvevő fehérjék térszerkezetének atomi szintű leírása, Perczel munkatársaival mára néhány tucat aminosavból felépülő peptidek és minifehérjék szerkezeti tulajdonságait is sikeresen határozta meg.
