Az elődjeihez képest nagyméretű – Mini Cooper nagyságú -, radioizotópos termoelektromos generátorral üzemelő rovernek a Marson töltendő élettartamát több mint egy évre tervezik.
A szerkezet kémiai vizsgálatokat végez a vörös bolygó felszínén, feladata a marsi élet keresése, a planéta légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése lesz. A program összköltsége 2,5 milliárd dollár (475 milliárd forint).
A négy helyszínt csaknem ötéves elemzés során egy hatvan objektumot felsoroló listából választották ki a NASA szakemberei.
Ezek közé tartozik a marsi egyenlítő környékén lévő, agyagásványokban és szulfátokban gazdag Gale-kráter, a 150 kilométer átmérőjű egykori tómeder. Potenciális jelölt még a Mawrth-völgy: az idős, agyagos üledékeket kihantoló folyásnyom; az Eberswalde-kráter, benne egy üledékes folyóvízi deltával; valamint a Holden-kráter, amely szintén egykori tónyomokat mutató becsapódásnyom.
Mind a négy helyszínnek vannak támogatói és ellenzői. Steve Ruff, az Arizonai Egyetem kutatója a Mawrth-völgy mellett tört lándzsát, mondván, hogy ez az egyetlen hely, ahol a rover a leszállás után azonnal hozzáfoghat a tudományos mérésekhez. A három többi helyszín esetében a marsautónak ehhez bizonyos távolságot kell megtennie. Kollégája, Jim Bell, szintén az Arizonai Egyetemről a Gale- és az Eberswalde-kráter között ingadozik.
John Mustard planetáris geológus a Brown Egyetemről – miután “kiesett” az általa favorizált, Nili Fossae néven ismert hosszú, keskeny mélyedés – a Mawrth-völgy támogatói közé sorolt be, úgy vélve, hogy “földtanilag” az a legváltozatosabb képződmény.
A landolás végső helyszínét június végén vagy júliusban választják ki.
AJÁNLOTT LINKEK:
