Az orvosi protokoll szerint ha valaki szívrohamra gyanús rosszullétet – mellkasi fájdalom, bal vállba és lapockatájra sugárzó rossz érzés 15 percnél tovább -, azt addig infarktusként kell kezelni, amíg megfelelő vizsgálatokkal nem bizonyították az ellenkezőjét.
A szakintézményekben az első vizsgálatok után általában szívkatéterezést végeznek, és amennyiben szűkült koszorúérre bukkannak, azt a katéter végén lévő ballon felfújásával kitágítják, majd szükség esetén fémhálóból készült hengert sztent ültetnek az érbe, amely megakadályozza a visszaszűkülést.
A fémszálakból szőtt eszköz azonban idővel bajt is okozhat: az érből rákúszó sejtek beszűkíthetik, ezért manapság a sztenteket a véralvadást gátló, fokozatosan felszabaduló gyógyszerekkel itatják át.
Az amerikai Jim Kleinedler és munkatársai a vörösborban lévő hatóanyagokkal, a reszveratrollal és a kvercetinnel kezelte a fémszálakat. Ezek a szőlő vörös héjából származó polifenolok csökkentik a sztent belső felszínének beszűkülését, és elősegítik, hogy az egészséges érfal sejtjei belenőjenek az eszközbe.
A kísérleteket patkányok nyaki verőerein végezték. A vörösbor polifenoljai mind kis adagban, mind nagy koncentrációban elősegítették a védő érsejtbélés kialakulását, szemben a hatóanyag nélküli sztentekkel. A reszveratrol a sebek gyógyulását is kedvezően befolyásolta. Várható, hogy a vörösbor hatóanyagai alaposan átalakíthatják a koszorúerek közvetlen, belső kezelését is.
AJÁNLOTT LINKEK:
Sztent hírek
Mi az a sztent? (stent blog)
