Számos kutató bebizonyította már, hogy bizonyos állatok, főként a nagymajmok képesek felismerni magukat a tükörben. Egy későbbi kísérletben jelet festettek a testükre, olyan helyre, ahol tükör nélkül nem volt látható, és megfigyelték, hogy letörlik-e vagy sem.
Még ha a tükörteszt bizonyítékát is adta a főemlősök kognitív képességeinek, továbbra is vitatottak voltak a mechanizmusok, amelyek segítségével azonosították önmagukat.
Az ember esetében az a képesség, hogy felismerje önmagát a külső környezetre ható független cselekvőként, abból ered, hogy képes kapcsolatba hozni egy cselekedet várható eredményét a ténylegesen megfigyelt eredménnyel. Így képes például egy játékos egy többszereplős videojátékban azonosítani, hogy ő melyik szereplő.
Ez azt feltételezi, hogy az illető képes előre jelezni a saját tettei hatását, az előrejelzést a megfigyelt eredménnyel összehasonlítani és abból levonni, hogy én vagyok, aki ezt irányítom .
A tükörpróbának alávetett csimpánzok felismerték magukat és letörölték a festéket, még akkor is, ha torzított volt a tükör. Ebből arra lehet következtetni, hogy éntudatuk inkább a cselekedetük elemzésével, mintsem a tükörképükkel van összefüggésben.
Egyes kutatók szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a csimpánzoknak éntudatuk lenne, a majmok egyszerűen megtanultak összekapcsolni egy bizonyos cselekedetet egy bizonyos eredménnyel.
MINDENT ELDÖNTŐ BIZONYÍTÉK
A kétségek eloszlatása végett két japán főemlőskutató, Kaneko Takaaki és Tomonaga Maszaki, a Tokiói Egyetem munkatársai arra keresték a választ, vajon a csimpánzok különbséget tudnak-e tenni az általuk végzett cselekedetek és teljesen hasonló események között, amelyekhez nincsen közük.
A három nőstényt először megtanították golyós egér segítségével mozgatni a kurzort, amellyel különböző célokat kellett érinteniük. Miután megismerkedtek az eszköz használatával, két, azonos nagyságú, színű és formájú kurzort mutattak nekik a képernyőn: az egyik volt az egerükkel mozgatott kurzor, a másik pedig az általuk az előző napokban mozgatott kurzorról készült felvétel. Az egyetlen módja, amellyel a majom a kurzort azonosíthatta, a cselekedete és a képernyőn megfigyelhető eredmény összehasonlítása volt.
A japán kutatók szerint a kísérlet meggyőző erejű volt, és a csimpánzok elemzik cselekedeteiknek a külső világra gyakorolt hatását. Kiegészítő kísérletek segítségével az is kiderült, hogy ez az elemzés egyszerre térbeli és időbeli.
Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a csimpánzoknál és az embereknél ugyanazok az éntudatot megalapozó kognitív folyamatok játszódnak le.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a csimpánzokkal folytatott kutatásról (Royal Society)
Tanulmány a csimpánzokról (Proceeding of Royal Society B)
