Jurij Gagarin, a világűrben járt első ember halálát baleset okozta – jelentette ki a sok találgatást kiváltó esetről eddig titkos, de most nyilvánossá vált dokumentumokra hivatkozva Alekszandr Sztyepanov, az elnöki levéltár egyik osztályvezetője pénteki moszkvai sajtóértekezletén. Gagarin egy vadászrepülőgép lezuhanásakor vesztette életét 1968-ban.
Sztyepanov ismertette a baleset körülményeit vizsgáló bizottság jelentését. Eszerint “az esemény körülményeinek és a nyomozás anyagainak elemzéséből kiindulva a katasztrófa legvalószínűbb oka egy meteorológiai szonda kikerülését célzó hirtelen manőver volt. Vagy – ami kevésbé valószínű – a manőver azt szolgálta, hogy a repülőgép ne hatoljon be a felhőzet felső rétegébe”. A repülőgép ezt követően irányíthatatlanná vált és lezuhant.
Gagarin űrrepülésének 50. évfordulója kapcsán 247 dokumentumot oldott fel a titkosság alól a belügyminisztérium katonai-orvosi kutatóintézete, de ott még így is mintegy 500 titkosított irat marad.
Gagarin haláláról ma is számos legenda van forgalomban – amint 1961. április 12-én lezajlott űrrepüléséről is -, és némelyek még azt sem tartották kizártnak, hogy merénylet áldozata lett. Mindenesetre az űrhajósoknak, akik közül sokan a légierő pilótái közül kerülnek ki, kiképzésük kezdete után tilos repülőgépet vezetni.
A Roszkoszmosz orosz űrügynökség bejelentette, hogy Galina Gagarina, az űrhajós legifjabb lánya kérésére levédették Gagarin nevét: a család hozzájárulása nélkül a továbbiakban semmilyen célra nem használható fel. Szabadalmi kérdésekkel foglalkozó jogászok a márka értékét 25 millió euróra becsülik.
Az évforduló közeledtével egyre több szó esik a legendás első űrrepülésről, és egyre több részlet válik ismertté. A történelmi eseményről világszerte megemlékeznek, az ENSZ az ember űrrepülésének világnapjává nyilvánította április 12-ét.
Jelena Gagarina, az űrhajós legidősebb lánya, aki egyébként a Kreml múzeumainak igazgatója, pénteken Szamarában leleplezte az Űrhajós című szobrot és megnyitott egy űrkutatási múzeumot. Az épület előtti téren, a kövezeten egy szkafandert viselő, életnagyságú szobor, a múzeum homlokzatán egy Szojuz rakéta mása áll.
Gagarina az Izvesztyija című lapnak elmondta: anyja, Valentyina a szomszédasszonytól értesült férje történelmi útjáról. A szomszéd bejött, és azt mondta: “Te, azt hiszem, a férjed a világűrben járt”.
A belügyminisztérium katonai-orvosi kutatóintézetének kertjében szobrot állítottak a “berepülő kutyáknak”. Mint most kiderült, Gagarin útja előtt 43 kutyával végeztek kísérleteket. Lajka volt az első 1957-ben, 1960-ban Bjelka és Sztrelka tért elsőként vissza a Földre, s 1983-tól kezdve “űrhajós” majmok is segítették a kutatásokat. 1996-ig összesen 12 főemlős járt a világűrben, azóta az egereké a főszerep.
A dokumentumok között, amelyek titkosítását most oldották fel, akad olyan is, amely az űrhajósok babonáiról szól, bár ezek közül sok ma már közismert. Vitalij Davidov, a Roszkoszmosz elnökének helyettese egyebek között elmondta, hogy szigorúan tilos inni a jövendő sikerekre, vagy akár csak beszélni is róluk. Ezen kívül az űrhajósok például ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy feladatlistájukat rossz minőségű papírra gépeljék – illetve nyomtassák -, mert a jó papír a babona szerint kudarcot jelent.
