A „kalandos életet élt” megállapítás esetében mindenképp helytálló. Nem pusztán azért, mert mérnöki diplomát szerzett, majd az amerikai haditengerészetnél dolgozott, és hidakat épített délen, hanem azért, mert eközben csak egy valami érdekelte, a hideg, ismeretlen vidék meghódítása.
1886-ban elindult Grönlandra és 161 kilométert meg is tett, majd Nicaraguába küldték, ott találkozott a fekete Matthew Hensonnal, aki aztán minden útjára elkísérte. Peary felesége(Josephine) is férjével tartott, első gyermeküket (Marie) a hómezőn szülte.
Ő állapította meg, hogy Grönland sziget, nem véletlen, hogy északi részét Peary-földnek hívják emlékére. Többször nekivágott az Északi-sarknak, 1905-ben az északi szélesség 87. fokáig jutott (New Yorkból indult a Roosevelt kutatóhajóval).
A Roosevelt nevű hajón New Yorkban, 1905-ben:
1909 februárjában Robert Edwin Peary utolsó útjára indult. Henson, hét társuk, 17 eszkimó (akiknek nyelvét, életét folyamatosan kutatta), 19 szán és 133 kutya volt a kísérőcsapat „tagja”. Az idő és a távolság előrehaladásával egyre kevesebben lettek, az utolsó szakaszt csak Hensonnal tette meg. 1909. április 6-án érték el – legalábbis állítása szerint – az Északi-sarkpontot (először a világon), ahol kitűzték az amerikai zászlót, méréseket végeztek, és 30 óra múlva visszafordultak.
Peary 1920-ban halt meg Washingtonban, de az addig eltelt tizenegy év a folyamatos perlekedésről szólt számára, hiszen többen megkérdőjelezték elsőségét.
Ki mond igazat? Korabeli újságok címlapjai az eseményről:
Legfőképpen Frederick Albert Cook, aki azt állította, hamarabb odaért a csúcsra, 1908. április 21-én. Míg Peary élt, neki adtak igazat, sőt, Cook eszkimó kísérői bevallották, a pólus előtt megállt az expedíció, a képek máshol készültek. Cook börtönbe került hazugsága miatt (1929-ig maradt ott).
A 20. század végén már komolyabb érveket sorakoztattak fel Peary ellen. A feljegyzések szerint 30 kilométert tévedhetett, ráadásul a naplójában április 6-ára nem említ meg semmi érdemlegest. Sőt, míg a túra elején napi 21 kilométert tettek meg, amikor csak Hensonnal mentek, 42 kilométerre jön ki a maradék út, elég furcsa lenne.
1932-ben lánya elindult egy túrára, hogy Grönlandon felépítse az emlékművet apja tiszteletére:
Akik Peary mellett állnak azzal érvelnek, hogy a korabeli műszerekkel nem lehetett megállapítani a pontos helyszínt, jóhiszeműen gondolta azt, hogy elérte az Északi-sarkot. (A National Geographic Társaság szerint 8 kilométerre volt az Északi-sarktól.)
Egy másik elsőség is a nevéhez fűződik: ő találta meg a ma is ismert legnagyobb, kilenctonnás meteoritot (ez most New Yorkban van).
AJÁNLOTT LINKEK:
80 éve halt meg Peary (mult-kor.hu)
Hol járt valójában Peary? (cseke.atw.hu)
Robert Edwin Peary élete (wikipedia.org)
