„Ha én keresztet vetnék, ezt mondanám: a természetnek, a művészetnek, a tudománynak nevében” – mondta egy alkalommal a magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakja.
Bartók Béla Viktor János néven született a mai Románia területén található Nagyszentmiklóson. Apja a földműves iskola igazgatója volt (1888-ban bekövetkezett haláláig), mellesleg egy zeneegylet vezetője. Ott és anyja (Voit Paula) zongoraleckéi segítségével kapta első zenei élményeit.
1892-től Pozsonyban Erkel Lászlónál, majd a Budapesti Zeneakadémián Koessler János és Thomán István zongoristanövendékeként tanult. Gyenge volt a tüdeje (dohányzott is, ami nem segítette a gyógyulását). Virtuóz zongorista volt, egész Európában koncertezett.
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (részlet):
Az 1900-as évektől rengeteget komponált. Kodályhoz hasonlóan a zene gyökereit is kereste, Békés megyében gyűjtött népdalokat (később Szlovákiában, Erdélyben) fonográffal. „Csak tiszta legyen a forrás!” – vallotta, nagyon szerette ezt a munkát. Kodállyal közösen adták ki a Magyar népdalok, majd később Az Erdélyi magyarság című gyűjteményt.
„Életem legboldogabb napjai azok voltak, amelyeket falvakban, parasztok közt töltöttem” – nyilatkozta egy alkalommal.
Bartók zongorázik, a Románc táncokat adja elő.
1907-ben a Zeneakadémia tanára lett, vonósnégyest írt, majd a román népdalokat kutatta (sőt, észak-afrikai népek és a törökök dallamvilágát is!). 1909-ben feleségül vette Ziegler Mártát, megszületett Béla fia.
1917-ben előbb A fából faragott királyfi (balett), majd A kékszakállú herceg vára (opera) című darabja aratott nagy sikert az Operaházban. Később A csodálatos mandarin (balett) is elkészült, és a koncertkörutak árnyékában feleségül vette Pásztory Dittát.
Egy 1942. szeptember 26-án készült felvétel (a videó közepén):
1923-ban Kodály a Psalmus Hungaricust, Bartók a Táncszvitet mutatta be Pest és Buda egyesítésének évfordulóján. Egy év múlva megszületett Péter fia. 1927-ben először lépett fel az Egyesült Államokban, majd 50 éves korában a francia Becsületrend tagja lett, és megkapta a Corvin-koszorút is.
A II. világháború, valamint édesanyja elvesztése vette rá arra, hogy Amerikába költözzön. Nem élték át az amerikai álmot, nem éltek jól, kevés koncertet adott, ráadásul sokat betegeskedett. Ezzel együtt komponált, megalkotta például a Concertót, Yehudi Menuhinnak írt hegedű szonátát.
1945. december 26-án halt meg New Yorkban.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bartók rövid életrajza (filharmonia.com)
Bartók hosszú életrajza (wikipedia.hu)
A Bartók emlékház (bartokmuseum.hu)
Minden, ami Bartók (bartokbela.lap.hu)
Bartók Béla: A népzenéről – tanulmány, szöveg (mek.oszk.hu)
31 részes sorozat Bartókról (origo.hu)
A Zenetudományi Intézet összefoglalója (zti.hu)
Egy makói zseni – Galamb József születésnapja 
