Ez a rejtély immáron kétszáz éve foglalkoztatja a kutatókat. Egy német biológus, Marc de Lussanet most megtalálta választ.
A fiatal tengeri csillagok először csak sodródnak a tengervízben, majd egy időre megállapodnak egy szívókorong segítségével. Eddig nem létezett magyarázat a szívókorong eredetére. A szívókorong lehet az elcsökevényesedett hatodik kar.
A tengeri csillagok, mint ahogy a tengeri uborkák és tengeri liliomok is, a tüskésbőrűek egzotikus törzsébe tartoznak. Ezek az állatok lárvakorukban kétoldali szimmetriával rendelkeznek, felnőttként azonban ez átalakul sugarassá.
Eddig úgy vélték, hogy a kifejlett állat a fiatal baloldalából nő ki, a lárva mindeközben pedig felszívódik, mintha egy parazita bekebelezné.
De Lussanet azonban úgy gondolja, hogy az állat váza megmarad, csupán összetett forgások sorozata játszódik le benne. Ezek során a hasoldal először eltávolodik a test jobb oldalától. Ez nyomon követhető a tengeri csillagok kihalt alakjainak kövületein.
Azokon látszik, hogy a jobb oldalukból kinő egy nyél, amely a helyhez kötődést hivatott szolgálni. A hatból öt sugár megmarad, és a szájnyílás körül csoportosulnak, amely a kifejlett tengeri csillagnál a hasoldal közepén található.
AJÁNLOTT LINKEK:
A csillagokról szóló tanulmány kivonata (Evolution & Development)
