A kutatók különböző zsír-, fehérje- és szénhidráttartalmú táplálékot kínáltak fel a macskáknak, mire azok úgy állították össze étrendjüket, ahogy az a számukra optimális mennyiségben tartalmazza a tápanyagokat.
A keveréket megvizsgálva kiderült, hogy szinte azonos arányban tartalmazta az egérben vagy madarakban található tápanyagokat.
Ezekből az információkból a leicestershire-i WALTHAM Kisállat-takarmányozási Központ, a Sydneyi Egyetem és az Aucklandi Egyetem kutatói fontos adatokat nyertek a szobacicák táplálásával kapcsolatban.
Adrian Hewson-Hughes és munkatársai három éven át száznál is több állaton tanulmányozták azok táplálkozási szokásait. A három különböző összetételű táplálék egyikét sem részesítették előnyben az állatok, inkább összeválogatták a magukét. A keverék mindig hasonló módon alakult: száz grammja 26 gramm fehérjét, 9 gramm zsírt és 8 gramm szénhidrátot tartalmazott.
Amikor egy egér illetve egy madár tápanyag-összetételét vizsgálták a kutatók, hasonló arányokat kaptak. Az is megmutatkozott a kísérletek során, hogy elsősorban a szénhidráttartalom a korlátozó tényező: amennyiben egy macska 300 kilojoule-t fogyaszt el szénhidrát formájában, abbahagyja az evést. Ezért nem előnyös a magas szénhidráttartalmú tápok etetése, ugyanis az a többi tápanyag hiányához vezethet.
A jövőben Hewson-Hughes és kollégái hasonló kísérletet terveznek végrehajtani kutyákkal is.
AJÁNLOTT LINKEK:
Az eredeti tanulmány kivonata – angolul (The Journal of Experimental Biology)
