Mindössze egyoldalas volt ez a mintadarab, ötven előfizető adatait tartalmazta. (A Reuben H. Donnelly nevű társaság úgy gondolja, ők már 1886-ban kiadtak egy hasonló „könyvet”, egyfajta cégadattár formájában, Chicagóban.)
Érdekesség, hogy Londonban már 1880. január 15-én is megjelent egy útmutató, amely 248 magán- és céges előfizető adatait (lakcímeit) tartalmazta, de telefonszámokat nem.
A Stomp zenél a telefonkönyveken:
Ma már hozzá kell tennünk, hogy a világon megjelenő telefonkönyvek a vezetékes szolgáltatók hivatalos előfizetői névsorát és a hozzájuk tartozó telefonszámokat tartalmazza.
„Mobiltelefonkönyvet” csak online változatban ismerünk, de ott sem teljesek az adatbázisok.
A legrégebbi fennmaradt budapesti előfizetői névsort 1882. február 1-jén adták ki. A névsor eredetije ma is megtalálható a Telefónia Múzeumban, az Országház utcában.
Hogyan tépjünk szét egy telefonkönyvet?
A női rekorder teljesítményét itt megnézhetjük.
Hazánkban 1991 óta a Magyar Telefonkönyv-kiadó Társaság Kft. jogosult a vastag papírkötegek kiadására, a szolgáltatók neki adják ki az adatokat (ma már CD-n is hozzá lehet jutni).
Kazal László nevet változtatna – Telefonkönyv-polka:
A telefonkönyvekben megjelenő céges információkat és hirdetéseket kezdettől fogva elkülönítik, ezeket az oldalakat Yellow Pages-nek, Arany oldalaknak nevezzük.
AJÁNLOTT LINKEK:
Hivatalos magyar adatbázis (telefonkonyv.hu)
A telefonkönyv története (wikipedia.org)
A legrégebbi magyar adatbázis bemutatása (budapestfolyoirat.hu)
A Magyar Telefonkönyv-kiadó Társaság honlapja (mtt.hu)
