A részecskék a Nap 1158-as aktív régiójában szabadultak el közép-európai idő szerint kedden hajnali 1 óra 50 perc körül indultak a robbanások. A kitörést X2.2-es osztályúnak minősítették.
Ez azt jelenti, hogy a legerősebb 2006. decembere óta. A napfoltok jelenleg is aktívak, öt nap alatt szélesebbre terebélyesedtek, mint a Jupiter bolygó átmérője, és tovább kisebb robbanásokat okoznak központi csillagunk felszínén.
A NOAA – az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont – előrejelzése szerint 35% esély van arra, hogy a Föld a Napból kilövellt részecskék útjába kerül. Ilyenkor megnő az északi fény kialakulásának esélye a magas szélességi körökön. Ha nagy szerencsénk van, akkor talán a mi szélességi körünkön is látható lesz az esemény.
A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), (délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék – elsősorban protonok és elektronok – által keltett időleges fényjelenség.
Leginkább március–április és szeptember–október között figyelhető meg. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű.
A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek.
A videón a napfoltok kialakulása követhető nyomon.
AJÁNLOTT LINKEK:
Előrejelzés (Space Weather)
