A szén-dioxid-kibocsátás 2000-ben mindkét közlekedésfajtánál megközelítően azonos mértékű volt, mintegy 800 millió tonna.
A hajózás azonban több mint 20 millió tonna nitrogén-oxiddal azonban tízszeresen túlszárnyalja a légiközlekedést, 12 millió tonna kén-dioxiddal pedig százszorosan.
A hamburgi székhelyű Német Hajózási Vállalkozók Szövetsége szerint a számokat nem lehet összehasonlítani. A két különböző közlekedési eszköz ugyanis teljesen más volumenű forgalmat bonyolít le. Hajón zajlik a világkereskedelem 90 százaléka (mérföldenként szállított tonna alapján). A légi közlekedés ezzel szemben csupán “mikroszkopikus mértékben” vesz részt benne.
Egyre inkább szigorúbb határértékek lépnek érvénybe a hajózás kén-dioxid-kibocsátását illetően. A kéndioxid első pillantásra a szén-dioxid hatására fokozódó felmelegedés ellen hat, ugyanis a légkörben kénsavvá alakul, és vízzel együtt apró cseppeket, úgynevezett aeroszolokat alkot. Ezekről pedig több napfény verődik vissza az űrbe, innen a hűtő hatás.
E hőmérsékletcsökkenés első látásra pozitívnak tűnhet, a hatás azonban helyben és időben igen korlátozott. Az aeroszolok csak pár napig léteznek, míg a szén-dioxid száz éven túl is a légkörben marad. Ezen kívül a kén-dioxid tetemesen hozzájárul a partközeli levegő szennyezéséhez, különösen a kikötőknél.
