A gép egy Iljusin Il-18-as szovjet masina volt. Ez egy négy légcsavaros gázturbinával felszerelt közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép. A Magyar Légiforgalmi Vállalat (azaz a Malév) 1960 és 1989 között használta.
A 70-es évek végétől már átalakítva, teherszállítóként üzemelt. A gép majdnem 36 méter hosszú, a fesztávja 37 méter, 10 méter magas, 35 tonnát nyom. A legnagyobb sebessége elérheti a 685 kilométer/órát. Az utazómagassága 10 000 méter.
Itt van a gép, amely meghódította Afrikát is:
A magyar légiközlekedés kezdettől fogva a világ élvonalába tartozott, hiszen 1918-ban Bécs és Budapest között már légipostai futárgépek közlekedtek, három évvel később már utasok is felszállhattak.
A második világháborúban megsemmisült a gépállománya a cégnek, így a semmiből kellett újraszervezni a magyar légi közlekedést. Ez a szovjetek segítségével történhetett csak meg, és 1946-ban létre is jött a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. Az újrakezdés azért volt sikeres, mert elkezdődött a belföldi repülés, Budaörsről Debrecenbe, Szombathelyre, majd Szegedre és Győrbe indultak gépek.
Egy montázs a magyar légitársaságról:
Egy év múlva Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa csatlakozott a vonalhálózatba, míg Siófokra nyáron mentek gépek. Ebben az évben kezdődött a külföldi járatok indítása is, először Prágába.
1950. május 7-én aztán megnyílt a Ferihegyi-repülőtér. 1954-ben már annyira fejlett és rendezett volt a cég helyzete (és minden profilja dübörgött), hogy Magyarország megvásárolta a vállalat szovjet részesedését, létrejött a Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév).
1961-ig beindult a belgrádi, koppenhágai, tiranai, amszterdami, brüsszeli, moszkvai, stockholmi, zürichi, frankfurti, párizsi és római járat.
A Malév 1960-ban elsőként állította forgalomba a cikkünk alapját szolgáló Il-18-ast. Összesen nyolcat vettünk a Szovjetuniótól. Kezdetben 89, később 105 személyes volt. Ennek a gépnek köszönhettük, hogy a Malév Európán túl tudott gondolkodni, és eljuthatott a Közel-Keletre és Észak-Afrikába.
A HA-MOH jelzésű gép 1966 februárjában 30 000 kilométert tett meg kormányzati repülésként. A magyar miniszterelnök repült afrikai, közel-keleti és indiai útjára.
Ekkor repülte át először Malév-repülőgép az Egyenlítőt 1966. február 11-én, magyar idő szerint 8 óra 5 perckor.
Egy Malév-reklám, amelyet nem mutattak be:
1969-ig menetrend szerinti járatot indított a Malév Londonba, Helsinkibe, Münchenbe, Athénbe, Kairóba, Milánóba, Nicosiába, Damaszkuszba, Kijevbe, Bejrutba és Isztambulba. Ekkor már 28 ország 33 városába indultak gépek Magyarországról. A vasút miatt az évtized végére megszűnt a belföldi légi forgalom.
A Tupoljevek új fejezetet nyitottak a társaság életében, 1999-ig szolgálatban is álltak. A TU-154-es például 143 személyes gépként az egyik legnépszerűbb volt. 1985. november 1-jén átadták Ferihegy 2-es terminálját, ekkor már évi 2 millió volt az utasok száma.
1989-től repülnek a vállalatnál amerikai gyártmányú Boeing-737-es típusú (később a 767-esek) repülőgépek, 1995-ben már tizenkettő állt szolgálatban. A Tupoljeveket folyamatosan kivonták a forgalomból. (Később Fokker típusú gépeket vett a Malév, majd az üzletembereket kiszolgálandó, Bombardier CRJ-200-asokat. 2003 januárjától a Boeingeket modernebb Boeingekre cserélik.)
1992 nyarától részvénytársasági formában működik a Malév, majd a vállalatot privatizálták.
Először olasz Alitalia légitársaság és a Simest befektető bank, majd az alkalmazottak vásárolhattak részvényeket. 1999 és 2007 között az ÁPV Rt. volt a fő tulajdonos.
A Malév a világ egyik legszínvonalasabb légi társasága, rengeteg díjat besöpört az utóbbi években, tavaly a legjobb kelet-európai társaságnak választották.
2007-ben a Magyarországon alapított Airbrige Zrt. vette meg a cég 99,995 százalékát, de 2010-ben a cég visszakerült a Magyar Állam tulajdonába, de az orosz Vnyesekonombank komoly hitelező maradt.
AJÁNLOTT LINKEK:
A magyar légi közlekedés története (malev.hu)
Az Il-18-as gép (wikipedia)
A Ferihegyi-repülőtér története (wikipedia)
Öt évtized szárnyakon (magyarszarnyak.uw.hu)
