Szerettek ünnepelni a korai kelta uralkodók. Az ünnepekre pedig nagy mennyiségű sört kellett előállítani, ezért már a vaskorban is létesültek sörgyárak – derül ki egy új kutatásból, mely árpaszem maradványokból következtetett a több ezer éves sör receptjének titkaira.
A gabonaszemeket Eberdingen-Hochdorfban egy 2550 éves település feltárásakor találták meg egy nagyobb árokban. A kutatók szerint itt egykor egy “ókori sörgyár” üzemelhetett. Hans-Peter Stika stuttgarti kutató szerint az itt talált gabona-maradvány, kiváló minőségű összetevője lehetett a 2500 éves alkoholos italnak.
A kelták az árpát speciálisan épített vájatokban csíráztatták. Néhány gabonaszemet megpörköltek, hogy a sörnek füstözt ízt adjon. A szemeket továbbá tejben áztatták, a tejsav baktériumok savanyú kölcsönöztek az innivalónak. Ellentétben a modern sörökkel – melyeket virágokkal és komlóval ízesítenek – a kelták fekete ürmöt, sárgararépát és beléndeket kevertek italukba.
Wisconsin-Milwaukee Egyetem antropológusa rekonstruálni szeretné a kelták sörfőző módszereit. A most megtalált sörmaradványok nem a legelsők a történelemben. Az első sörkészítésre utaló nyomok több mint ötezer évesek, a Közel-Keletről, a mai Örményország területéről származnak.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a vaskori sörről – angolul (Science News)
